Tárlattal emlékeznek Egressy Gáborra
Egressy Gábor színész, rendező születésének 200. évfordulója alkalmából kamara-kiállítás tekinthető meg péntektől a Bajor Gizi Színészmúzeumban Budapesten; személyes tárgyak, szerződések, színlapok idézik meg a XIX. századi magyar színjátszás egyik meghat
2008. november 13. csütörtök 08:40 - Hírextra
A március 15-ig látogatható tárlat a színész, rendező, lapszerkesztő életútját színlapokon, leveleken, nyomtatványokon, metszeteken, kéziratokon keresztül mutatja be, így egyebek mellett egy 1846-ból származó rendezői napló eredeti példánya és az általa kiadott Magyar Színházi Lap előfizetési felhívása is színesíti az anyagot, de színpadi buzogány, diadém, festékes doboz, nyakkendő is segít megidézni a művészt.
Egy másik teremben a kortársait - Feleky Miklóst és feleségét, Munkácsy Flórát, valamint Szentpétery Zsigmondot és Füredi Mihályt - ábrázoló festmények láthatók - mondta el Csiszár Mirella, az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet gyűjteményvezetője, a kiállítás egyik rendezője. Hangsúlyozta: a kiállítás anyagának egy része az Országos Széchényi Könyvtár Színháztörténeti Tárából származik.
Egressy Gábor 1808. november 3-án született a Borsod megyei Lászlófalván. Beállt egy vándortársulathoz, majd 1828-tól a kassai színtársulat tagja lett. 1833-ban Kolozsvárott lépett fel, majd Budára költözött, s testvérével, a Szózatot megzenésítő Bénivel együtt a Várszínház tagja lett. 1844-ben életre szóló barátságot kötött Petőfivel, s 1848. március 15-én Egressy szavalta el a Nemzeti dalt a Nemzeti Színház ujjongó közönségének.
A szabadságharcban aktívan részt vett, a világosi fegyverletétel után Törökországba emigrált. Távollétében halálra ítélték, majd Fáy András és Ráday gróf közbenjárására kegyelmet kapott. 1850-ben hazatért, de hiába volt az amnesztia, játszani nem engedték. 1852-ben ismét a Nemzetihez került, ahol operát rendezhetett, játszási engedélyt csak 1854-ben kapott. 1866. július 30-án Obernyik Brankovics című drámájának előadásán a harmadik felvonásban rosszul lett, elvesztette eszméletét, s néhány óra múlva meghalt.
Élete során 358 szerepet játszott el, s 2500 estén lépett a közönség elé. A legtöbbször a Hamlet címszerepét játszotta, de emlékezetes alakítása volt a Bánk bán, a Lear király és Brankovics György is. Kortársai közül Petőfi és Arany János is verset írt hozzá.
Forrás: MTI
