Vita, vagy párbeszéd után jobb az EU megítélése

A vizsgálat első lépése egy hagyományos közvélemény-kutatás volt, amelyben az országos reprezentatív minta alapján 1500 ember válaszolt az uniónak a magyar mezőgazdaságra és a mindennapi életre gyakorolt hatására vonatkozó kérdésekre. Az akkor megkérdezettek közül szombaton a Magyarország lakosságát reprezentatív módon képviselő kétszáz állampolgárt hívott meg a Parlamentbe az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete és az Európai Parlament Budapesti Tájékoztatási Irodája, hogy a résztvevők kiscsoportokban megvitassák az uniót érintő témákat és szakértők válaszoljanak kérdéseikre.

A vizsgálatból kiderült, hogy a tények pontos ismerete és a párbeszédre épített kommunikáció hatására pozitívabb irányt vett az unió megítélése - mondta Szalai Zoltán, a tájékoztatási iroda vezetője. Szerinte az egész unióban egyértelművé vált, hogy az egyoldalú kommunikáció nem működik jól, az emberek meglehetősen tájékozatlanok az EU-t illetően. Példaként említette, hogy a magyaroknak mindössze 28 százaléka van tisztában azzal, hogy jövőre európai parlamenti választások lesznek.

Mint mondta: a helyzet javításának kulcsa a nyilvánosság bővítése, az interneten való tájékoztatás és az oktatás. Ennek érdekében az iskolák számára oktatási csomagot dolgoztak ki, amelyet a hamarosan mindenütt elérhető digitális táblákon lehet oktatni, másrészt a tanároknak képzéseket szerveznek.

A kutatás eredményeit Závecz Tibor ismertette, aki elmondta: a beszélgetések után erősödött, de nem vált dominánssá az a nézet, hogy a magyar mezőgazdaság a csatlakozás után jobb feltételekkel, kedvezőbb gazdasági környezetben működik. Az eszmecserét követően csökkent a mezőgazdasági témában bizonytalanok aránya, valamelyest javult a magyar mezőgazdaság megítélése, és semmilyen kérdésben nem nőtt az EU-val kapcsolatban negatív véleményt megfogalmazók aránya. A kiscsoportos beszélgetések során leginkább azok tudták pozitív irányba befolyásolni a többieket, akiknek van mezőgazdasági kötődésük - tette hozzá.

A második kérdéskör azt vizsgálta: van-e az uniós tagságának hatása egy átlagos állampolgár mindennapjaira. Az emberek véleménye szerint a csatlakozás már napjainkban pozitív hatást gyakorol a mobilitásra, a nyitottságra és az infrastruktúrára. Az árszínvonalra és a környezetre viszont negatív hatással van. A beszélgetés után ezekben a témákban a vélemények többnyire kedvezőbbé váltak. A válaszokból az derült ki, hogy a magyarok az unióra mint egy, a jövőben gyümölcsöző befektetésre gondolnak.

Összességében elmondható, hogy az embereket az eszmecsere előtt ismerethiány és ambivalens hozzáállás jellemezte, de a csoportos beszélgetések kritikus hangvételét oldotta a szakértői vélemények megismerése, az intenzív párbeszéd, az uniós kompetenciák tisztázása, valamint az EU által nyújtott lehetőségek megismerése - mondta Závecz Tibor.