A korábban készült felmérés eredményét most ismertető Komszomolszkaja Pravda című lap szerint Moszkva helyezését olyan mutatók rontották, mint a személyes biztonság szintje és főleg a népsűrűség.

Míg New Yorkban 40, Londonban 62 és Párizsban 88 ember jut egy hektárnyi felületre, addig Moszkvában ekkora területen 120-an élnek. A város az ország területének mintegy 0,006 százalékát foglalja el, de itt él az ország lakosainak közel 9 százaléka: ez az arány egyedülálló a világon.

Egy moszkvai lakosra 25 négyzetméter zöldterület jut, míg egy kijevire 210, egy washingtonira pedig nem kevesebb, mint 400. Az orosz fővárosban mintegy négymillió autó pöfög egész nap az örökös dugókban, és a város levegőjébe még mintegy 6000 gyár is ereget mérgező anyagokat, vagyis jobb nem gondolni rá, hogy mit lélegeznek be a moszkvaiak, ezért a szennyezettség szempontjából a város a lista 14. helyén áll, Bamako, Luanda és Új-Delhi környezetében.
A lap által megkérdezett szakértők egybehangzóan rámutattak, hogy a szovjet időkben sokkal szigorúbbak voltak az előírások: ma már a lakótelepekhez nemcsak játszótér, sportpálya és kutyasétáltató nem épül, hanem jó ha az autóknak jut elég parkoló, és nagy tempóban építkeznek a korábbi zöldterületek helyén is.

Emellett a 2025-ig szóló tervekben nem szerepel az elővárosok felé való bővülés, noha a ma 13 milliós lakosság létszáma évi negyed millióval nő. A másutt megszokott elővárosoktól azonban elzárkózik a várost körülölelő Moszkvai terület, és az úthálózat is akadályozza a terjeszkedést, a környékről már ma is alig lehet bejutni a városba.

A felméréshez a Mercer Consulting egyebek között a politikai és társadalmi, gazdasági, kulturális környezet, az egészségügyi helyzet és ellátás, iskolázási lehetőségek, közszolgáltatások és közlekedés, pihenés és szórakozás, lakáshelyzet és környezetvédelem területén negyvennél is több szempontot vizsgált.

Az általános összesítés szerint a világon a legjobb életminőséget Zürich, majd sorrendben Bécs, Genf, Vancouver és Auckland nyújtja, s az első tíz helyből további hármat német városok - Düsseldorf, München és Frankfurt - foglalnak el. A felmérés nyilvánosan hozzáférhető részében - ahol csak az első 50 helyezett tekinthető meg - Budapest nem szerepel.