A Mazsihisz elmegy Sólyom szokásos évi fogadására

Zoltai Gusztáv, a Mazsihisz ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a szövetség vezetősége nagyon tiszteli a köztársasági elnököt, és tavaly sem állt szándékukban megbántani, az akkori meghívást azért utasították vissza, mert "volt egy aktuális esemény, ami a közösséget nagyon bántotta". Feldmájer Péter, a Mazsihisz elnöke hozzátette: akkor egy konkrét törvényjavaslatot nem írt alá az államfő, és az indoklás egy mondatát érezték bántónak. Ha a köztársasági elnök bárkit meghív, az olyan "megtiszteltetés, amit illik elfogadni", ezért idén ennek szellemében cselekednek - fogalmazott az elnök.

A Köztársasági Elnöki Hivatal ezzel kapcsolatban az MTI-vel azt közölte: az államfő ajtaja mindig nyitva áll a történelmi egyházak vezetői előtt, éppen ezért megnyugtató számukra, hogy a Mazsihisz felülvizsgálta tavalyi álláspontját.

Tavaly nem fogadta el Sólyom László meghívását a történelmi egyházak vezetőivel történő közös találkozásra és ebédre a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz), mert a köztársasági elnök véleményezésre megküldte az Alkotmánybíróságnak a gyűlöletbeszéd-törvényt. Az államfő ezt azzal indokolta, hogy a Polgári törvénykönyv (Ptk.) módosításáról szóló törvény több szempontból alkotmányellenes. Sólyom László akkor azzal érvelt, hogy egyetlen sértő kifejezés miatt a megsértett közösség tagjai perek tömegeit indíthatják, sőt erre jogvédő szervezetek is jogosultak lennének.

A köztársasági elnök szerint ez elrettentett volna a demokratikus társadalomban szükséges, nem sértő véleménynyilvánítástól is, és akadályozta volna a szabad, érvelő közvélemény működését. Az Alkotmánybíróság június 30-án elfogadta a köztársasági elnök érvelését, és alkotmányellenesnek minősítette a Ptk.-módosítást, amely lehetővé tette volna, hogy kisebbségek tagjai és szervezetek polgári jogi igényt terjesszenek elő a kisebbséget érintő, sértő megnyilvánulások miatt.