A (HRE) kutatása a hazai munkaerő-piaci feszültségek egyik fontos kérdésének járt utána. A nőket érő munkaerő-piaci diszkriminációról uralkodó véleményeket vizsgálták.

Főnöknek lenni nehezebb

A megkérdezettek több mint fele szerint nőként nehezebb vezető szerepbe kerülni, mint férfiként. A válaszadók mindössze 20 százaléka tartja úgy, hogy ez inkább vagy egyáltalán nem igaz, és 22 százalék azok aránya, akik úgy vélik, az állítás igaz is meg nem is.
Jelentős a különbség a probléma megítélésében a férfiak és nők között. Előbbiek 46, utóbbiak 61 százaléka ért egyet azzal, hogy a nőket hátrányok sújtják a munka világában.

A kutatás két szempontból is vizsgálta az anyaság és a családalapítás, illetve a munkaerő-piaci érvényesülés összeegyeztethetőségének problémáját. Arra a kérdésre, hogy a gyermekvállalás után munkába visszatérő nők jobb, vagy rosszabb munkaerőnek számítanak, mint gyermekvállalás előtt, a válaszadók 62 százaléka felelte azt, hogy rosszabbnak, és csak 7 százalékuk szerint válnak jobbá.

Karrier vagy család?

A női munkavállalás és az anyaság közötti kapcsolat feszültségeit jellemzi, hogy a megkérdezettek többsége szerint a kettő csak nagy áldozatokkal vagy egyáltalán nem egyeztethető össze egy nő életében. A megkérdezettek 51 százaléka van azon a véleményen, hogy jelentős áldozatot kell hozni valamelyik területen. A válaszadók 34 százaléka véli úgy, hogy a két feladat teljesen vagy kisebb áldozatok árán összeegyeztethető, 12 százalékuk szerint pedig egyáltalán nem lehet mind a kettő szerepnek eleget tenni.

A válaszok megoszlása erős összefüggést mutat a lakóhellyel. A fővárosiak és a megyeszékhelyen élők közt vannak legtöbben, akik szerint kisebb áldozat árán is lehetséges egyszerre családanyaként és dolgozó emberként is helytállni - arányuk 40, illetve 38 százalék.

A nem megyeszékhely rangú városok és a községek lakói szinte azonos mértékben gondolják úgy, hogy nagy áldozatot kell hozni vagy a karrier, vagy az anyaság területén, előbbiek 55, utóbbiak 54 százaléka van ezen a véleményen. A megyeszékhelyen lakók közt válaszolták legtöbben, hogy egyáltalán nem lehet összeegyeztetni a nők családanyai szerepét és karrierjét, 17 százalékuk választotta ezt a lehetőséget.

Előítéletek a nőkkel szemben

A megkérdezettek nemtől függetlenül fontos szempontnak tartják egy nő karrierjére nézve megjelenését. A válaszadók között többségben vannak, akik szerint a nők karrierjében megjelenésüknek nagy, vagy kizárólagos szerepe van. 63 százalékuk van ezen a véleményen, míg mindössze 14 százalékuk gondolja azt, hogy ez csak kis, vagy semekkora szerepet sem játszik.

Szintén fontos, kedvezőtlen előítéletekről tanúskodik a nők főnöki szerepkörével kapcsolatos idegenkedés. Arra a kérdésre, hogy mennyire zavarná, ha munkahelyén egy női főnöktől kapna utasításokat, a válaszadók 76 százaléka választotta az „egyáltalán nem” kategóriát, és a megkérdezettek mindössze 23 százalékát érintené rosszul egy ilyen szituáció. Ugyanakkor igen nagy a különbség a megkérdezettek neme szerint. A férfiak szignifikánsan nagyobb arányban – tízből négyen – felelték azt, hogy zavarná őket egy ilyen helyzet, mint a nők; utóbbiak kilenctizede számára egy női főnök egyáltalán nem jelentene gondot.

A faluban nem gond a nő

A fővárosiak a leginkább előítéletesek ebben a kérdésben. Minél kisebb településen él a kérdezett, annál valószínűbb, hogy egyáltalán nem zavarná, ha egy női főnöktől kapna utasításokat, a községben élők 81 százaléka van ezen a véleményen, míg a budapestiek 62 százaléka választotta csak ezt a lehetőséget. A fővárosiak között a legnagyobb azok aránya, akiket rosszul érintene, 36 százalékuk tartozik ebbe a kategóriába.

A teoretikus helyzet megítélése függ az iskolázottságtól is, a szakmunkások körében a legnagyobb azok aránya, akiket zavarna, ha női főnök utasítaná őket. A maximum 8 általánost elvégzettek legkevésbé érzékenyek erre a kérdésre, 82 százalékukat egyáltalán nem zavarná ugyanez. Az érettségizettek 79 százalékát, a diplomások majdnem háromnegyedét, 73 százalékát nem zavarná, ha egy nő irányítaná munkájukat.

Kinek a problémája?

A közvélemény-kutatás a nemek közötti jelentős különbségekre derített fényt annak megítélésében is, hogy mennyire tartják súlyos problémának a nemek közötti bérkülönbségek kérdését. A válaszadók 16 százaléka nem tartja fontos kérdésnek, hogy a nők kevesebbet keresnek-e férfi kollégáiknál, míg 46 százalékuk tulajdonít neki nagy jelentőséget. 34 százalékuk véli úgy, hogy a kérdés nem lényegtelen, de csak kicsit tartják azt fontosnak.

A nemek szerinti megoszlásból kiderül, hogy a férfiak 19, a nők 13 százaléka tartja lényegtelennek a kérdést, míg a szebbik nemhez tartozók 57 százaléka gondolja azt nagyon fontosnak. A férfiaknál ugyanez az arány 35 százalék. A nők 28, a férfiak 41 százaléka véli úgy, hogy a kérdés csak kicsit lényeges.