Múlt szerdán véget ért a Celeb vagyok, ments ki innen! második szériája is, amit sokak örömére szintén egy hölgy, Keleti Andi nyert meg. A Sugarloaf énekesnője, Dér Heni szerint ez nem véletlen, és ő is a táncosnőnek szurkolt.

– Ez is bizonyítja, hogy a nők mennyivel szívósabbak és kitartóbbak, mint a férfiak. Bár nem mindenki viselte olyan jól a dzsungel körülményeit, mint Andi. Engem is meglepett, milyen sok volt a konfliktus, és hogy többen is haza akartak menni az esőerdőből már kezdetektől fogva. A mi csapatunkra ez egyáltalán nem volt jellemző. Nekem még most is hiányzik a természetes környezet, hiszen azt a csendet és harmóniát semmi sem pótolja! – mondta Dér Heni az RTL Bulvárnak.

Az énekesnő azt is elárulta, hogy amikor megkapta a felkérést az esőerdei valóságshow-ra, egy percig sem habozott, azonnal bele akart vágni ebbe a különös kalandba. Persze nem felejtette el megbeszélni terveit a Sugarloaf tagjaival, a fiúk beleegyezése elengedhetetlen volt az igen kimondásához.

– Le kellett mondanunk 15 fellépést, de szerencsére mióta hazajöttem, rengeteg új felkérésünk van, így nem érezzük az elmaradt koncertek hiányát, és nem kell, hogy lelkiismeret-furdalásom legyen. Mielőtt elutaztam, egy kisebb búcsúbulit is tartottak nekem a zenekar tagjai. Amióta újra itthon vagyok, csak a fellépések után tudunk bulizni, még nem volt olyan igazi nagy ünneplés.

Dér Heni egyéb előnyeit is érzi a dzsungelben töltött három hétnek. Bár a kevés étel miatt legyengült a szervezete és egyszer rosszul is lett, ez a megpróbáltatás végül az állóképességét erősítette meg. A celebcsapat nőtagjaival még a kevés energiabevitel mellett is vállalták a napi testmozgást, minden délután tornáztak.

– A fiúk kinevettek minket, hogy nem elég, hogy nem eszünk, még azt a kevés erőt is erre fordítjuk. Olyan volt ez a néhány hét, mintha hat hónapra szanatóriumba vonultam volna, teljesen megújult a szervezetem. Ma már gond nélkül végigcsinálok egy két órás koncertet, ami az utazás előtt még megerőltető volt – tette hozzá Heni.

A fiatal énekesnő azonban nemcsak a természet közelsége miatt érezte jól magát. Bár eleinte feszélyezte, hogy ki kell bújni a csinos ruhákból, a magassarkú cipőből és a smink is lekerül az arcukról, három-négy nap után rájött, ez nem is alakulhatott volna jobban. Azzal, hogy lekerültek ezek a kiegészítők, és mindennap ugyanabban a ruhában, természetes bőrrel vette őket a kamera, szó szerint megmutathatták igazi arcukat.

– Az esőerdőben igazán önmagam lehettem, és ez felszabadító érzés volt. Pedig eleinte tartottam tőle, hogy a nézők mit reagálnak, azt gondoltam, elvárják tőlünk a tökéletes külsőt. Az emberi kapcsolatokról is sokat megtudtam abban a közegben, elsősorban toleranciát tanultam a csapatban.

Heni a tízfős társaságból mindenkihez közel került, az egyetlen kivétel Benkő Dániel, de ha találkoznak, vele is szívesen elbeszélget. Horváth Évával szoros barátságot ápolnak, de rendszeresen beszél Markkal, Bárdosi Sanyival, Somával, Szabó Patríciával, és Falusi Mariannal is megszerették egymást. A Dzsungelkirálynőt előtte nem ismerte, és őt is meglepi, mennyire mély lett a barátságuk alig több mint két hét alatt.

Úgy véli, ha ők lettek volna a második széria résztvevői, akkor is ugyanolyan hangulatban teltek volna el a napok a táborban, és hálás Somának, valamint Falusi Mariannak, hogy összetartották őket, és nem hagyták belefolyni a társaságot az állandó Győző-Benkő csatározásokba. Heni bármikor visszamenne az argetin dzsungelbe, de előbb haza szeretne eljutni, a Vajdaságba, mert szüleit szeptember óta nem látta.