Interrpellációk

Pettkó András (MDF) október 13-án interpellációjában azt kérdezte a szociális és munkaügyi minisztertől, milyen tervei vannak a kormánynak a kábítószer-probléma eddigieknél hatékonyabb kezelésére. A választ az ellenzéki képviselő akkor nem fogadta el, és a parlamenti többség sem: a szavazás során 184 igen szavazat mellett 169-en voksoltak nemmel, 18-an tartózkodtak.

Winkfein Csaba, a szociális bizottság többségi véleményének szocialista előadója hétfőn azt mondta, a testület elfogadásra javasolja az Országgyűlésnek Korózs Lajos államtitkár bizottsági ülésen elmondott válaszát.

Felhívta a figyelmet arra, hogy 2000 óta 1-1,2 milliárd forint szerepel a kábítószerügyért felelős minisztérium költségvetésében, prevenciós programokra pedig 600-700 millió forintot költöttek. Az MSZP képviselője hozzátette: azt szeretnék elérni, hogy jövőre is egymilliárd forint szerepeljen a drogprobléma kezelésével kapcsolatos büdzsében.

Mint elhangzott, Magyarország a lista végén szerepel érintettség tekintetében az EU tagállamai között, 2005 óta folyamatosan csökken a kipróbálók száma.László Tamás, a bizottság kisebbségi véleményének fideszes előadója úgy vélte, a kormány a drogkérdésben a homokba dugja a fejét, és a pénzek 95 százalékát helyben kell elkölteni és nem újra és újra megírt tanulmányokra fordítani.

Pettkó András azt mondta, hogy pártja a nyári-őszi kábítószer okozta halálozások kapcsán kidolgozta javaslatait. Ezekben többek között felkérték a Magyar Tudományos Akadémiát és az Egészségügyi Tudományos Tanácsot, hogy készítsen szakvéleményt. Az MDF-es képviselő kitért arra, hogy a támogatáspolitikában figyelmet kell szentelni a kínálatcsökkentés szempontjainak érvényesülésére, a nemzeti drogstratégia uniós joganyaghoz igazítására, és arra, hogy a 2009. évi költségvetésben elérjék: a probléma kezelésére, a megelőzésre, a rendvédelemre fordítható összegek legalább 20 százalékkal nőjenek.

A kormány a nyár végi halálesetek után sem készítette el a cselekvési tervét - szögezte le Pettkó András.Korózs Lajos államtitkár válaszában úgy fogalmazott, hogy az ENSZ-egyezményeknek megfelelő drogpolitikát folytatnak, és a kormánynak a bizottsági jelentés kapcsán nincs szégyenkezni valója. Mint mondta, elengedhetetlen a kezelési és ellátási rendszer további fejlesztése, továbbá a szervezetek közötti együttműködés erősítésében is egyetértenek a különböző pártokkal.

Csáky András (MDF) szerint elégtelen az eddigi kormányzati cselekvés, és szerinte nagyobb költségvetési forrásokat kellene a célra összpontosítani. A képviselő úgy látja, nem lehet eredményként elkönyvelni, hogy csak a fiatalok 15 százaléka kerül a felvilágosítás "közelébe", mert a kisebb településeken is napi gondként jelenik meg a kábítószer-fogyasztás.

Török Zsolt (MSZP) arra kérte képviselőtársait, ne általánosítsanak, hiszen nem minden fiatal fogyaszt drogot.Gusztos Péter (SZDSZ) azt mondta, a jelentést a liberálisok nem fogják támogatni. Szerinte hiba, ha az állam kriminalizálja a kábítószer-fogyasztókat és ez az SZDSZ-nek a legnagyobb baja a kormány drogpolitikájával szemben.

Az Ifjúsági, Szociális és Családügyi Bizottság javaslatát az Országgyűlés végül 185 igen, 184 nem szavazattal fogadta el.Bernáth Ildikó (Fidesz) a szociális és munkaügyi minisztert interpellálta arról, miért csak a Vadász János vezette Szenior Foglalkoztatási Szövetség vehetett részt az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány (OFA) pályázatán. A képviselő azt mondta, a szövetség 90 millió forintot nyert a OFA-pályázaton.

Korózs Lajos válaszában közölte: a 45-62 (a szeniorok) éves korosztály évek óta kiszorul a munkaerőpiacról. Szólt arról, hogy a regisztrált álláskeresők közül 135 ezer főt tesz ki ez a korosztály, azonban a valóságban ez több embert érint. Hangsúlyozta, hogy a munkaerőpiac irányító testülete 90 millió forintot biztosított egy kísérleti program indítására, az OFA pályázatok kiírása pedig a közalapítvány kuratóriumának hatáskörébe tartozik, és ez dönthet a meghívásos forma mellett is.

A szenior szövetségek alapítói többek között munkáltatói szövetségek, így az MOSZ, az IPOSZ, a SZEF, az Autonómok, az MSZOSZ, valamint foglalkoztatási, kulturális szakemberek találhatóak. Mint az államtitkár elmondta, a szövetség új szemléletet képvisel, ami önálló foglalkoztatási politikában jelenik meg. Kitért arra is, hogy a szenior szövetség eleget tett a formai és tartalmai követelményeknek, továbbá vállalta, hogy folyamatos OFA-ellenőrzés mellett egy tudásbázist hoz létre.

Bernáth Ildikó (Fidesz) az államtitkári választ nem fogadta el, az Országgyűlés többsége azonban - 188 igen és 184 nem szavazattal - igen.

Leszavazták Szabó Imre környezetvédelmi miniszter egy interpellációra adott válaszát.

Katona Kálmán (MDF) eredetileg a miniszterelnöknek címzett interpellációjában a magyarországi szén-dioxid kvóta tranzakciókat kifogásolta. Az eddigi tranzakciókat versenyeztetés nélkül, a nyilvánosság teljes kizárásával bonyolították, annyira titkosan, hogy a kedvezményezett vevőt kivéve a többi potenciális vevő sem tudhatott a lehetőségről - mondta.

Kifejtette: a szén-dioxid kvóta a nemzeti vagyon része, jól kell gazdálkodni vele. Mint mondta, az állami vagyon értékesítésének megvannak a maga szabályai, ezek között említette a formai követelményeket, az átláthatóságot, az értékesítést, az eredmény nyilvánosságra hozatalát. A Szabó Imre szakminiszter által alkalmazott eljárás ugyanakkor kiváló alkalmat teremtett arra, hogy az eladó összejátsszon a vevővel, és ezzel megrövidítse a közvagyont - fogalmazott Katona Kálmán.

Az ellenzéki képviselő furcsállotta, hogy ha bent ül a kormányfő az ülésteremben, miért nem válaszol a felvetéseire.Szabó Imre (MSZP) környezetvédelmi miniszter válaszában elmondta: semmiféle szupertitkosság nincs, a prioritásokat az Országgyűlés korábban szabályozta. A környezetvédelmi bizottság ezen a héten részleteiben tárgyal erről a kérdésről - jegyezte meg.

Kifejtette: a kiotói piacra kínálati piac a jellemző, korlátozott számú vevővel, és az árverés szakértők szerint az árat csökkentené. A tárcavezető hozzátette: eddig egyetlen versenytárs eladó ország sem próbálkozott árveréssel. Kiemelte, hogy a kiotói egységek piacán a kvóta-kereskedelem államok között zajlik, az állami vagyonról szóló törvény szerint pedig nem kötelező a versenyeztetés nemzetközi szerződés végrehajtásakor, illetve külföldi állam részére történő értékesítéskor sem. Szabó Imre indokoltnak és jó döntésnek tartotta, hogy az eladási árat nem hozták nyilvánosságra, így a kedvező pozíciókat megőrzik a további tárgyalások során.

Az ellenzéki képviselő a választ elégtelenre minősítette és nem fogadta el. A miniszterelnöknek átadott a témában készült uniós anyagot, és azt kérte tőle, olvassa el, tanulmányozza azt.
Gyurcsány Ferenc az anyagot átvéve azt válaszolta: áttekintem, utasítom, szabályozom.
A döntésnél 185 igen, 176 nem és kilenc tartózkodással szavazategyenlőség alakult ki, ezért a Ház az elnöklő Áder János szavazatával elutasította a miniszter válaszát.

Csontos János szocialista képviselő arra volt kíváncsi, mit tesz a földművelésügyi tárca, hogy fennmaradjon Magyarországon a cukorrépa-termelés és gyártás. Négy térségben több ezer ember veszítette el állását a megszűnő termelés miatt - jegyezte meg.

Gőgös Zoltán, FVM államtitkára válaszában elmondta: látni kell, hogy a környező országokban teljesen megszűnt ez a tevékenység, és Olaszország, Spanyolország is visszaadta kvótája jelentős részét. Szerinte várhatóan 42 eurós ár alakul ki Magyarországon, ami 5 euróval magasabb, mint Csehországban. Ugyanakkor - fejtette ki - a szerkezetátalakítási program jó úton halad.

A képviselő elfogadta az államtitkár válaszát.Nagy Andor (KDNP) a 62 milliárd forintos csepeli szennyvíztisztító megépítésének fontosságáról beszélt felszólalásában. Azt mondta, a beruházást kezdetektől körülöleli a szabálytalanságok gyanújának árnyéka, és erre a KEHI 2007-ben fel is hívta a figyelmet. Megjegyezte: az Európai Bizottság több mint 10 milliárd forintos bírságot akar kiszabni, és az európai számvevőszék is vizsgálódik.

Burány Sándor, a gazdasági tárca államtitkára szerint pontatlan és valótlan információkat tartalmaz az interpelláció. Azt megerősítette, hogy a bizottság értesítette a magyar felet arról, a központi szennyvíztisztító 2005-ös közbeszerzési eljárásával kapcsolatban aggályai vannak, bírságról azonban szó sincs, mindössze jogszabály-értelmezési vitáról van szó. Hozzátette: ez egy, másfél évig is eltarthat.

Az államtitkár leszögezte: a beruházás finanszírozása nincs veszélyben, 2010-ben a próbaüzem megkezdődhet. Hozzáfűzte: a Kehi-jelentés szabálytalanságra utaló jelet nem tárt fel.
A képviselő a választ nem fogadta el, az Országgyűlés viszont igen.

Almássy Kornél független képviselő az Európai Neutronkutató Központ kapcsán elmondta, hogy a jelenlegi válságból az egyetlen kitörési lehetőség a tudomány fejlesztése, a központ Magyarországra hozatala azonban szerinte nem képvisel akkor fontosságot, mint amekkorát érdemelne. A képviselő azt tudakolta, milyen konkrét lépések történtek az ügyben, és milyen dokumentumokat készített egy ügyvédi iroda 90 millió forintért.

Burány Sándor válaszában közölte: Debrecennek, a magyarországi helyszínnek több komoly erőssége van, például az, hogy itt 200-250 millió euróval kevesebbe kerülne a beruházás. Megjegyezte, hogy a másik két jelentkező Svédország és Spanyolország. Mint elhangzott, a projekt 1,073 milliárd euróba kerül, ebből Magyarországnak 90 milliárd forint önrészt kellene biztosítania.Az államtitkár szerint a döntés előkészítésében a legfontosabb az információs memorandum, ezt készítette el 50 millió forint munkadíjért az ügyvédi iroda, a további 40 milliót akkor kapja meg, ha Debrecen nyer. Burány Sándor megjegyezte: a magyar kormány intenzív diplomáciai tevékenységet folytat és több ország is támogat minket.A képviselő a választ nem fogadta el, az Országgyűlés többsége azonban igen.