Korrupciógyanú az EU-s pénzek körül

A megyei önkormányzat fideszes elnöke szerint a kialakuló és mélyülő válság elsősorban a kormány rossz gazdasági és önkormányzati politikájának következménye. Példaként említette, hogy az uniós fejlesztési források odaítélésénél a közép-magyarországi régiót alkotó 1,6 milliós lélekszámú Budapest 580 milliárd, az ellenzék vezette 1,3 millió lakosú Pest megye 260 milliárd forintra számíthat a 2013-ig tartó időszakban. A már elbírált pályázatoknál a kormánypárti lobbi Budapestnek 287 milliárd, Pest megyének pedig mindössze 19,7 milliárd forintot juttat fejlesztésekre. Ez tarthatatlan helyzet - jelentette ki.

A társadalom mind nagyobb hányadát érintő megélhetési válság is a hibás pénzelosztó gyakorlat következménye - mondta az elnök. A munkavállalók 70 százalékát foglalkoztató hazai kis- és középvállalkozások a magas adók, megszorítások miatt sorra tönkre mennek, növelve a munkanélküliséget. Támogatásuk helyett a kormány olyan gigantikus presztízsberuházásokra költ százmilliárdokat, mint például a 4-es metró. Éppen ezért a kis- és középvállalkozások megerősítésére, a bérterhek csökkentése mellett a központi forrásból jelenleg csepegtetett 3,5 százalék helyett 30 százalékos arányban kell az uniós pénzeket juttatni - szögezte le az elnök.

A megyei önkormányzatok összefogva, közösen fellépve, a parlament elé olyan, sürgősséggel napirendre tűzendő törvényjavaslattal állnak elő, amely szerint a fejlesztési források elosztásánál a regionális tanácsokban nem a kormány által kinevezett funkcionáriusok, hanem "az emberek által választott" tisztségviselők dönthetnek. Annál is inkább, mert az Európai Unió által megkövetelt elv szerint a döntéseknek a lehető legalacsonyabb szinten az emberekhez legközelebb kell születniük - közölte Szűcs Lajos.

Az elnök arra is kitért, hogy az önkormányzati miniszter támogatását kéri Pest megye önálló régióvá válásának elősegítésére. A Budapesttel közösen alkotott közép-magyarországi régióban a kormány évi 35-38 milliárd forintot vesz el a megyében élőktől azáltal, hogy politikai okokból nem engedi az önállósulást. A közös régióban a fejlettebb főváros miatt a gazdaságilag fejletlenebb megye nem jut hozzá az uniós szabály szerint egyébként őt megillető, a felzárkózást gyorsító forrásokhoz. Ezért a megye vezetősége most újra a parlamenthez fordul, hogy vegye napirendre az önállósulás kérdését - közölte Szűcs Lajos.