2024. november 23. - Kelemen, Klementina

Rejtélyek az orgona körül

A világhírű aquincumi orgonával kapcsolatos rejtélyekről rendezett vitadélutánt hétfőn a Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat az Aquincumi Múzeumban. Valóban víziorgona volt-e, miért készültek a sípjai bronzból, milyen lehetett a hangereje - eze
2008. november 24. hétfő 19:28 - Hírextra
Zsidi Paula a múzeum igazgatója felidézte, hogy az aquincumi polgárváros feltárása során bukkant Nagy Lajos régész munkatársaival a víziorgona maradványaira 1934 őszén. Már ez az időpont is rejtély, hiszen a mai kiállítótér, a volt elektromos centrálé építését megelőző 1935 májusi ásatásokhoz kapcsolja a korabeli sajtó az orgona megtalálását.

Nagy Lajos nyilván ráébredt a lelet jelentőségére és előbb minden körülményt tisztázni akart, a 400 darabból álló leletegyüttesről. Ezután igen gyorsan publikálta is az eredményeket - fűzte hozzá az igazgató.

A fémből készült részek viszonylagos épségben maradtak meg a rájuk omlott törmelék alatt, a városban ugyanis a III. század közepén hatalmas tűzvész pusztított, amely a tűzoltók házát és a benne álló orgonát is érintette.

Tudható, hogy 228-ban kapta meg a tűzoltással is foglalkozó posztókészítők kollégiuma a hangszert. A kutatások az ajándékozó, Viatorinus és a víziorgonán "kellemesen játszó" Aelia Sabina római-aquincumi nő személyét is feltárták.

Az orgona első rekonstruált példányát már 1935-ben elkészítette a pécsi Angster orgonaépítő cég, erről hétfőn egy 1937-es filmhíradó részletet is bemutattak, Pécsi Sebestyén játékával.
Az Aquincumi Múzeumban ma látható, 1969-es másolaton is lehet játszani, itt egy vászonfújtató nyomja be a levegőt. Király Kinga orgonista megszólaltatta a hangszert Varga Lászlónak, az Aquincum Orgonaépítő Műhely vezetőjének segítségével. Varga szerint a hangszer fontosságát - az amfiteátrumban, reprezentatív közösségi eseményeken kellett szerepelnie - megerősíti, hogy bronzból készültek a sípjai, a hangereje változtatható.

A Magyar Tűzoltó Múzeum rekonstruált víziorgonájának a víznyomó szerkezete egyedi; Minárovics János elgondolása alapján készült, Lukács Tamás orgonakészítő műhelyében. Csicsman Gyula múzeumigazgató elmondta, hogy a Művészetek Palotájában álló kópia szellemi atyja, Minárovics a múlt héten elhunyt. Újabb és fiatalabb kutatónemzedékre vár a feladat, hogy tisztázza a hangolás kérdését, a levegőt a sípokhoz juttató szerkezet pontosságát.
Forrás: MTI
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Legfrissebb hírek
Legolvasottabb hírek
Legfrissebb írásaink
Legolvasottabb írásaink
Szavazás Kultúra témában
Szeret színdarabokat látogatni?
Rajongok a színházért!
Amennyiben időm és pénztárcám engedi, igazán örömmel teszem!
Évente egyszer-egyszer megesik
Évek óta nem voltam színházban, de szeretnék eljutni
Évek óta nem voltam színházban és nem is érdekel a dolog
Soha nem voltam színházban és nem is érdekel a dolog
ÁLLÍTSA BE A DÁTUMOT ÉS MEGTUDJA MI TÖRTÉNT AZNAP A VILÁGBAN
A HírExtra különleges időgépével nem csupán egyetlen hírre, de az adott nap teljes híranyagára rátalálhat, az oldal fennállása óta.
Dátum: - - Idő: -
FOTÓTÁR
Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását