A belgrádi parlamentnek jelenleg hét - önálló formációt alkotó - nemzeti kisebbséghez tartozó képviselője van, s ők összesen 5 és fél irodával (5 szobával, s egy pár négyzetméteres sufnival) rendelkeznek. Ez a látszólag jó arány akkor csúnyul el, ha valaki belegondol, hogy három nemzeti kisebbség (magyar, albán, bosnyák) és hét parlamenti párt kapott ennyi helyet (ugyanis a magyar képviselőket négypárti, az albánokat pedig kétpárti koalíció juttatta a szerb törvényhozásba).

A parlamenti küszöböt a májusi választáson épp csak átlépő, 13 képviselővel rendelkező, s magukat a legeurópaibb pártként reklámozó liberálisokat mindez nem érdekli: tekintélyre, szerzett jogokra, képviselőszámra hivatkozva követelik, hogy két helyiséget kapjanak vissza a nemzeti kisebbségi csoporttól.

Az irodák egyikében a szerb parlament - ma az egyik legfontosabbnak számító - európai integrációért felelős bizottságának elnöke, Varga László magyar képviselő ül, a másikban pedig Riza Halimi, a Skupstina egyetlen olyan albán tagja, aki nemzeti színekben jutott be a szerb törvényhozásba.

Státusuk miatt mindkettőjükhöz Belgrádba akkreditált nagykövetek, más külföldi vendégek járnak, akik valószínűleg elvárják, hogy ne mások előtt beszélgessenek.

Tévedés ne essék, a szerb parlamentben még nem szokás a szabadrablás, az irodahelyiségeket a ház igazgatósága osztja szét - nyilatkozta ezzel kapcsolatban az MTI-nek Pásztor Bálint, a magyar, s a nemzeti kisebbségi képviselőcsoport vezetője. Hozzátette még, hogy a végsőkig küzdeni fog a liberálisok parlamenti belharcként elindított akciója ellen.

A szerb parlament jellegtelen, a város egyik fő útvonalán lévő irodaépületben működik, s a tőle pár száz méterre lévő, a város egyik emblémájává vált eklektikus, sok kupolás törvényhozási palota üresen árválkodik. Hivatalos indoklás szerint azért, mert nincs kiépítve benne az elektronikus szavazási rendszer, amely a mai árak mellett mintegy 1 millió euróba kerülne.