2024. november 22. - Cecília

Örülj magyar: jönnek a választások!

Sorsdöntő választások jönnek Erdélyben. Nem csak azért, mert a mi szempontunkból minden választás sorsdöntő, hanem azért, mert a jelenlegi állás szerint szükség lesz egy erős ellenzékre. Mindezek ellenére azért nem kell feladni a reményt és lemondani a ko
2008. november 27. csütörtök 07:19 - Kőrösi Viktor Dávid
A nagy nap eljövetele egyelőre inkább pozitív várakozással, mint félelemmel kell, hogy eltöltse az érdeklődőket és/vagy a választókat. A legújabb felmérések szerint ugyanis négy párt jut be a román törvényhozásba: a kormányzó RMDSZ és PNL (Nemzeti Liberális Párt), valamint az ellenzéki posztkommunista PSD (Szociáldemokrata Párt) és a PD-L (Demokrata-Liberális Párt).

Ne igyunk előre a medve bőrére, de a helyzet jelenleg úgy fest: a soviniszta erők kimaradnak a parlamentből, ami hatalmas előrelépést jelenthet a román politikai elit demokratizálódása felé, s egyszer s mint a magyar-román együttélés normalizálása felé. Amennyiben az szélsőjobboldal kiesik a parlamentből, az a román társadalom érdeme, s egyúttal nagy lépése az európai politikai kultúra felé.

PSD vs. PD-L

A miniszterelnök és a nagynéni
Adrian Nastase körül [2006] január első napjaiban robban ki politikai botrány, miután vagyonnyilatkozatából kiderült, egy év alatt egymillió dollárral gyarapodott pénztartaléka, miután feleségének egy nagynénje jelentős örökséget hagyott a családjára. A rejtélyes nagynéni-ügy igencsak nagy vihart kavart a román nagypolitikában, miután a gazdag nagynéni kilétéről kiderült, 91 éves korában kezdett hozzá vagyona gyarapításához egy 2500 négyzetméteres terület megvásárlásával, akkori árán 156 dollárét.
Forrás: Erdely.ma
Jelen helyzetben elég nehéz megjósolni, hogy melyik párt, vagy mely pártok fogják majd alkotni a kormányzatot. A magyarság szempontjából a legüdvösebb a PNL-RMDSZ, tehát a jelenleg is regnáló koalíció többsége lenne, azonban erre jelenleg igen kevés az esély. A PSD-t nagyon sokszor hozzák össze a liberálisokkal, aminek inkább a kizárólagosság, semmint az ideológiai közösség az oka. A PSD számára még szóba jöhető PD-L-t erőteljesen támogatja Traian Băsescu államfő is, akinek szerepet tulajdonít a népnyelv és a politika Adrian Năstase volt szociáldemokrata miniszterelnök és államfőjelölt politikából való diszkreditálásának.

Mint tudjuk, a Băsescu sugallatára a Demokrata Párt (PD, amely párt később fuzionált a Stolojan-féle PLD-vel, így alakítva meg a PD-L-t) által elindított korrupcióellenes kampány részeként Năstaséra alaposan ráhúzták a vizes lepedőt. Ennek folyománya volt, hogy a korábban igen népszerű miniszterelnököt 2006 januárjában le kellett mondatni a PSD ügyvezető elnöki, valamint márciusban a házelnöki mandátumáról. A szociáldemokraták az ügynek „köszönhetően” sokéves mélyponton voltak a közvélemény-kutatások mérései alapján, nem valószínű tehát, hogy az PD-L és a PSD közösen vállalná a kormányzást.

PNL-PSD

Az RMDSZ-PNL-kormány kisebbségben van, bukásának elkerülését sokszor a PSD kisegítő szavazatainak köszönhette: az elmúlt hetekben nem először nyújtottak be – sikertelenül – bizalmatlansági indítványt a kormány ellen. Romániában a bizalmatlansági indítvány nem „konstruktív”, így a kormány buktatásához nem kell egyúttal megnevezni az új miniszterelnök-jelöltet. A pártoknak tehát kisebb a felelősségük az új miniszterelnök személyében, az államfő feladata „kitalálni”, hogy ki képes stabil kormánytöbbséget előállítani.

A két legújabb felmérés szerint a soviniszta húrokat igen gyakran pengető Konzervatív Párttal együtt induló szociáldemokraták mögött a társadalom 35, illetve 31,2 százaléka áll, míg a PD-L mögött 32, illetve 32,3 százalék. Ebből csak arra lehet következtetni, hogy szoros lesz a befutó, s jó esélye van egy PNL-PSD-koalíciónak, amibe még akár az RMDSZ is bekerülhet. Igaz, így nagy valószínűséggel egy úgynevezett fölös többségi koalíció jönne létre, azaz az RMDSZ nélkül is meglenne a parlamenti többség. Ebből fakadóan kérdéses, hogy mennyire szívesen vennék be a román pártok a magyarokat a kormányba: egyfelől mert magyarok, másfelől pedig minél több a koalíciós partner, annál több a súrlódás és a konfliktus is.

RMDSZ

Tőkés László keze
Magyarország és a magyar kormány ne adjon hitelt a Romániai Magyar Demokrata Szövetség sikerpropagandájának, a határon túli program és politika megvalósításában a magyar történelmi egyházakat tekintse kiemelt partnernek - kérték a szombati Erdélyi Református Egyházkerület rendkívüli közgyűlésén, melyet Tőkés László püspök hívott össze. A közgyűlés átiratot fogalmazott meg az RMDSZ kongresszusához, ebben követelték a tiszteletbeli elnöki tisztség megtartását, "annak teljes súlyával való érvényesítését" a szövetség kül- és belpolitikájában.
Forrás: origo.hu
A már említett felmérések szerint a negyedik, utolsóként befutó alakulat az RMDSZ lenne, az Insomar szerint 6,1százalékkal, a Társadalmi Kutatások Irodája pedig 5 százalékot jósol. Az RMDSZ furcsa helyzetet teremtett maga körül. 2003 januárjában, miután megszüntették a tiszteletbeli elnöki posztot a szövetségi rendszeren belül, elkezdődött Tőkés László irányvonalával egyetértő politikusok, platformok lassú kiszivárgása, s élesedett Tőkés László és Markó Béla szembenállása.

Többször leírtuk már, hogy Markó nem makulátlan, s nyilván nem is támadhatatlan, azonban azt is látjuk, hogy a másik oldalt képviselő Tőkés nem kifejezetten politikus típus. Az első, s egészen eddig utolsó Duna TV-ben megrendezett vitájukon például a püspök kijelentette, hogy az RMDSZ-nek kár a kormányban részt vennie, mert amit elért, azt el lehet érni ellenzékből is. Azon túl, hogy Tőkésnek valószínűleg nincs teljesen igaza (egy koalíciós kormányzat közös munkán alapul, amit tárgyalások előznek meg, melyek végén koalíciós szerződéseket szoktak aláírni - ezt a PNL és az RMDSZ is megkötötte 2004-ben), kár erodálni az RMDSZ tekintélyét – legfőképpen kampányidőszakban. Tőkés Lászlónak ez nem az első ilyen lépése, például 2003 februárjában megkérte a magyarországi pártokat, hogy ne az RMDSZ-t tekintsék stratégiai partnernek az erdélyi magyarok ügyét illetően, hanem a történelmi egyházakat.

Az RMDSZ nélkül, annak minden hibája és gyengesége ellenére az erdélyi magyarság nem tartana ott sem, ahol most tart. Előrébb persze mindig van, ezért pedig kell is küzdeni – nem csak az RMDSZ-nek, de az erdélyi magyar közösség összességének is. Egy valami bizonyos: ennek a küzdelemnek nem szabad széthúzónak lennie. A hétvégén az erdélyi magyar közösség feladata erős érdekképviseletet delegálni a román parlamentbe.
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie »
Hozzászólás:

ztboy
2008. november 27. 08:45
Tőkés jobban tenné, ha visszatérne a gyóntatófülkébe, miután a 100 napos vezeklését befejezte!
A papoknak a templomokban van a helye, nem a parlamentben!!!!
Legfrissebb hírek
Legolvasottabb hírek
Legfrissebb írásaink
Legolvasottabb írásaink
Szavazás Külföld témában
Mit várhatunk Joe Biden elnökségétől?
Visszatér a józan ész a Fehér Házba
Újra jön a neoliberalizmus
Semmi nem változik
Biden megbuktatja az európai féldemokráciákat
ÁLLÍTSA BE A DÁTUMOT ÉS MEGTUDJA MI TÖRTÉNT AZNAP A VILÁGBAN
A HírExtra különleges időgépével nem csupán egyetlen hírre, de az adott nap teljes híranyagára rátalálhat, az oldal fennállása óta.
Dátum: - - Idő: -
FOTÓTÁR
Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását