Főleg az egyházi és értelmiségi ügynökökről kutatnak

A Kenedi-bizottság jelentése kapcsán szervezett konferencián a főigazgató kitért arra: annak ellenére, hogy a titkosügynöki jelentéseknek csak öt százaléka szól az értelmiségről, a kutatói jogosítványokkal rendelkezők 70 százaléka az értelmiségről szóló jelentéseket kutatja. Ugyanilyen aránytalanságot mutatott ki az egyházi személyeknél, amikor rámutatott: a 20 millió megfigyeltből elhanyagolható, alig 12 ezer volt a klerikus, ennek ellenére a mostani kutatók negyede a társadalomnak erre a rétegére fókuszál.

Ezzel összefüggésben felhívta a figyelmet a Nyílt Társadalom Alapítvány és az 1956-os Intézet közös rendezvényén, hogy a másik 19 millió emberről készített jelentéseket is tanulmányozni kell, majd Konrád György írót idézve hozzátette: "az értelmiség pompásan ért ahhoz, hogy mítoszokat gyártson".

Aránytalanságként értékelte, mégis érthetőnek mondta ugyanakkor, hogy noha az 1956-os forradalom és szabadságharc egy nagyon szűk metszetét teszi ki a kommunizmus időtartamának, mégis az ez után következő megtorlásokat is sokan kutatják.

Az általa vezetett levéltár iratállományáról kijelentette: az 1944 és 1990 között keletkezett, kimutathatóan meglévő titkosszolgálati dokumentumok 93 százalékát már beszállították hozzájuk, míg 7 százalék átadásra vár. A 60 millió oldalnyi irategyüttes 81 százaléka a megfigyeltekről szól, mintegy 12 százalék a titkosszolgálati szervek működését mutatja be, míg valamivel több mint 7 százalék az ügynökök azonosítására szolgál.

A Kenedi-bizottság működéséről megjegyezte: a kormány által felkért kutatók, történészek jelentése "eleddig a legrészletesebben dolgozta fel, hogy mely iratokat semmisítettek meg".
Rainer M. János, az 1956-os Intézet főigazgatója beszédében hangsúlyozta: a Kenedi-bizottság jelentése államigazgatási, történelmi és levéltári szempontból egyaránt fontos. A kormánynak készített dokumentum azonban nem csak a magyarországi szovjet típusú rendszer kutatásáról, hanem a rendszerváltásról és arról is szól, hogy az országnak jelenleg mi a véleménye a titkosszolgálati jelentésekről.

Rév István, a Nyílt Társadalom Alapítvány igazgatója kifejtette, hogy "a dossziékat fel kell szabadítani", s az egykori megfigyelteket nem illetheti meg kevesebb jog, mint a történészeket. Hozzáfűzte: "ha a történelmet nem tárjuk fel, az ellenségünkké válik".

A Kenedi János vezette bizottság egy évig vizsgálódott a rendszerváltás előtti titkosszolgálati iratokat őrző szerveknél, s jelentésüket szeptember 11-én adták át Szilvásy György titokminiszternek.

A bizottság 16 pontos javaslatot készített a kormány számára. jelentés bírálja a hatályos törvény számos rendelkezését,sürgeti a törvény pontatlanságából, a törvényhozói mulasztásokból
adódó hibák megszüntetését, lényegesen szűkebb körben javasolja lehetővé tenni az állambiztonsági iratok további titkosítását, illetve sürgeti a titkos iratok felülvizsgálatát.

A bizottság leszögezte: a diktatúra állambiztonsági szolgálataival való bárminemű együttműködés ténye közérdekű adat.Alkotmányellenesnek tekintik azt a kialakult gyakorlatot, hogy
tudománytól idegen testületek, például bíróságok döntik el egy tudományos megállapítás helyességét.A testület elfogadhatatlannak tartja, hogy a "megfigyelt"kizárólag a vele kapcsolatba hozható személy személyes adatait ismerheti meg, miközben a kutató a teljes iratot. A bizottság
javaslata szerint az érintett és az iratokban szereplő adatok megismerésére jogosult más személyek a kutatókhoz hasonlóan csak az iratokban szereplő érzékeny személyes adatokat ne ismerhessék meg.