Markó Iván az Ezeregyéjszaka mai utalásai után kutatva szinte teljesen félretette a téma eredeti, egzotikus környezetét. A cselekmény időbeli eltolását alkalmazta: a történet a mából indul, majd visszatér a múltba, a mese világába, befejezésként pedig a jelenben keresi a mű igazságát.
"Női darab" született: a koreográfus rendező úgy vélte, hogy most a nők szemszögéből kell szólnia a korszellemről. A Seherezádéban egy olyan szép, fiatal nő drámája rajzolódik ki, aki egyetlen férfiban sem találja meg mindazt együtt, amit keres.

A legismertebb arab mesegyűjtemény, az Ezeregyéjszaka változatait évszázadokon át szerzők, tudósok és fordítók állították össze. A hatalmas mesegyűjteményből a zeneszerző, Nyikolaj Rimszkij-Korszakov négy történetet választott ki Seherezádé című, 1888-ban komponált zenekari szvitje számára.

Markó Iván az Angyalok üzenete koreográfiáját először 2006-ban Johann Sebastian Bach kompozíciói, a Máté-passió és a Magnificat részleteire készítette. A darab témája a szeretet, a biztonság, az érintés, az együtt repülés élménye. A zsidó-keresztény kultúra közös alapjára, a tízparancsolat szellemére építkezik, a legújabb kor problémáira összpontosítva.

Loósz Krisztina, Nyári Gábor, Szőke Renáta, Issovits István és Kiss Krisztián szólisták tolmácsolják az "üzenetet". A Seherezádé címszereplője Juracsek Júlia és Szőke Renáta lesz, a Vezírt Issovits István és Seffer Balázs személyesíti meg, az arany rabszolga szerepét pedig Nyári Gáborra és Szigeti Gáborra bízta a koreográfus-rendező.