Miként lehet igazolni állampolgárságunkat?

Az Országgyűlési Biztos Hivatala az MTI-hez is eljuttatta szerdán az ombudsman megállapításait, amelyet két panaszos ügyének vizsgálata során tett. Mindkét esetben a jogi szabályozás hiánya vezetett az állampolgári jogok sérüléséhez.

Az egyik esetben a panaszos - önhibáján kívül - egyetlen olyan okmányra sem volt jogosult, amely az állampolgárságát igazolta volna. Harminc éve Németországban telepedett le, de megtartotta magyar állampolgárságát.

Volt is magyar útlevele, amellyel hazajárt, és vállalkozást is üzemeltetett itt. Egy bűncselekmény gyanúja miatt azonban a bíróság lakhelyelhagyási tilalmat rendelt el vele szemben. Közben lejárt az útlevele, de újat nem kaphatott, azzal az indoklással, hogy a bíróság döntése értelmében nem utazhatna külföldre. Személyi igazolványt pedig azért nem igényelhetett, mert külföldön telepedett le. Igazolhatta volna magát a jogosítványával is, de azt meg az állandó lakhelyén, tehát Németországban kellett volna kérelmeznie, oda viszont nem mehetett.

Ebben az ügyben a hatóság határozata azért visszás, mert a bíróság csak a szabad mozgásában korlátozta a gyanúsítottat, de nem tiltották el egyéb állampolgári jogainak gyakorlásától; amit azonban csak megfelelő okmány birtokában tehetett volna meg - áll Szabó Máté közleményében.
A másik esetben egy magyar állampolgár azt panaszolta, hogy csak ideiglenes okmányt kaphatna, de az kizárólag a személyazonosságát igazolná, az állampolgárságát nem.

Vele az történt, hogy elvesztette a személyi igazolványát, és azzal valaki más akart átmenni a határon, de lebukott. Az igazolványt a hatóság bűnjelként lefoglalta. Az előállított ember azt mondta, hogy a személyit nem találta, hanem kapta – ezért büntetőeljárás indult a tulajdonos ellen is. Az eredeti igazolványt a nyomozó hatóság tárgyi bizonyítékként lefoglalta. Attól kezdve pedig a gyanúsítottá vált férfi hiába kérte a pótlást, csak ideiglenes igazolványt állítottak ki neki, amellyel azonban nem kaphatott például lakásvásárlási hitelt, és az önkormányzati választáson sem vehetett részt.

Az ombudsman leszögezte, hogy a panaszos önhibáján kívül nem tudta gyakorolni állampolgári jogait. A hatóság nem hozhatta volna őt abba a helyzetbe, hogy a személyazonosságát és az állampolgárságát hónapokon át ne tudja megfelelően igazolni.

Szabó Máté szerint mindez sérti az Alkotmányban garantált alapvető jogok tiszteletben tartásának és védelmének követelményét, ezért az erről rendelkező törvény kiegészítésének kezdeményezését kérte az igazságügyi és rendészeti minisztertől.

Az ombudsman az Alkotmánybíróság több határozatára is emlékeztetett, amelyek szerint az államnak nemcsak az a kötelessége, hogy védje és tiszteletben tartsa az alapvető jogokat, hanem az is, hogy gondoskodjon az érvényesülésükhöz szükséges feltételekről.