Douglas Prasher, akinek karrierje a nyolcvanas években még kutatóként ívelt felfelé, megtalálta és leírta azt a gént, amely egyes medúzáknál zöldes kisugárzást okoz. Mikor a munkát nem tudta folytatni, mert nem kapott több támogatást, fogta magát és eredményeit önként átadta két amerikai kollégájának, Martin Chalfie-nek és Roger Tsiennek.

Jól sáfárkodtak az értékes adománnyal: idén ők nyerték az 1,4 millió dollárral járó kémiai Nobel-díjat a zöld fluoreszcens protein (GFP) felfedezéséért és hasznosításáért. Az elismerésen egy harmadik tudóssal, Simomura Oszamuval osztoznak, akit ennek a fehérjének a hatvanas évekbeli felfedezéséért honorált a Nobel-bizottság.

Chalfie és Tsien nem feledkeztek meg egykori kollégájukról, és meghívták őt a díjátadó ceremóniára. Prasher a The Huntsville Times riporterének mesélte el, hogy csütörtökön repül Stockholmba. Az 57 éves férfi elmondta, hogy biokémikusként többé nem talált munkát, ezért állt be sofőrnek egy autókereskedésbe.