Minőségi pálinkafogyasztást!
A mézes pálinka nem pálinka, az ágyas pálinka azonban igen. Akik ezt nem tudják, három hét múlva valószínűleg tudni fogják: akkor ér véget az Agrármarketing Centrum 50 millió forintból finanszírozott kampánya, amellyel a minőségi pálinka fogyasztását néps
2008. december 7. vasárnap 12:27 - Hírextra
Készülhet sok más mellett almából, kajsziból, szőlőtörkölyből, de akár somból vagy bodzából is, lehet ágyas, érlelt, kisüsti vagy seprő, tárolhatják berbencében, csobolyóban, bucskuban vagy kobaktökben, a lényeg, hogy a párlat kizárólag gyümölcsből készülhet hozzáadott aroma nélkül, és legalább 37,5 százalékos alkoholfokkal kell rendelkeznie, a pálinkának ugyanis ez a két legfőbb kritériuma.
Buda környékén már a XIII. századból is találtak pálinkásüvegeket, Károly Róbert idején pedig Európa más részein a magyar királyné életvizeként emlegették, amely a legenda szerint a királyt kigyógyította köszvényéből. A pálinkafőzők védőszentjüknek Szent Miklóst választották.
A becses nedűt Kárpát-medence szerte főzik, az Európai Unióba lépve meg is kellett küzdenünk a névhasználatért a románokkal. A vita eldőlt: pálinkának csak az nevezhető, amelyet Magyarországon termelt gyümölcsből készítenek, és amelynek a cefrézése, párlása, érlelése és palackozása is itt történik.
Számos fajtája létezik, nem csak attól függően, hogy milyen gyümölcsből állították elő. Kisüstinek például azt a pálinkát nevezik, amelyet 1000 liter alatti rézüstben főznek. A seprőpálinkát hasonlóan állítják elő, mint a törkölyt, de kevesebb, bár értékesebb ital nyerhető belőle. Az érlelt pálinkát 3-6 hónapig érlelik fahordóban, az ágyas pálinka gyümölcsön áll különböző ideig, a technológiától függően.
Hét egyedi fajtája eredetvédett, a Szatmári szilva, a Kecskeméti barack, a Szabolcsi alma, a Békési szilva, a Gönczi barack, az Újfehértói meggypálinka és a Göcseji körte. A Szabolcsi alma például csak réz kisüstben készülhet, a Békési szilva csak vörös szilvából, a Kecskeméti barack pedig kajsziból.
De vannak egyéb különlegességek. Makón például hagymából is készítenek pálinkát, Röszkén pedig fűszerpaprikából. A Sligovica feketeszilvából van, a Vajdaságban pedig Dudibrendi néven eperből készítenek pálinkát. A Borovicska a borókapálinka neve. A cefrének is más-más neve van tájegységenként, van, ahol csóré, máshol kugyi vagy csömöge.
Egy biztos: a pálinka kiváló minőségű, magyar ital. Az Agrármarketing Centrum azt szeretné, ha ezt mindenki tudná Magyarországon, ezért is szervezték kampányukat.