Az EU válsága

A válság fontos tanulsága, hogy az uniónak eszközöket kell biztosítania a piacok feletti hatósági felügyelethez, az állami beavatkozáshoz, mert az egyes országok nem tudnak szembeszállni a globális válsággal - mutatott rá Szájer József az Európai Unió a globális válságban című konferencián tartott előadásában.

A Károli Gáspár Református Egyetem Kremlinológiai Intézete által szervezett tanácskozáson az uniós politikus kitért arra, hogy az elmúlt évtizedekben Magyarország a "legfejlettebb integrációjú" országok közé tartozott, ám a közelmúltban megtört ez a tendencia, többi között az euróövezethez csatlakozással összefüggésben.

Szájer József szerint Magyarországot azért sújtja a térség országainál jobban a válság, mert "a magyar gazdaság védőrendszere lerombolódott"; ezért - mint mondta - az ország jelenlegi vezetőinek kell viselniük a felelősséget.

Csaba László közgazdász, akadémikus előadásában kifejtette: az állami jelenlét akadályozza a piacok tisztulását, hiszen azt, aki felelőtlenül gazdálkodott, az állam most megmenti. Ennek költségeit "unokáink is fizetni fogják" - tette hozzá. Azt mondta, az államosítás költségeit pedig az "adóprésből" finanszíroznák, ami gazdasági pangáshoz vezet.

A szakember szerint a válság hatására átmeneti, ágazati visszaesés várható, amely előreláthatóan 2009 első-második negyedévében sújtja majd a pénzpiacokat, a reálgazdaságot kevésbé.
Bod Péter Ákos közgazdász, a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy az előrejelzések szerint csökkenni fog Magyarország nemzeti összterméke és nőnek külföldi hitelei, tehát egy "szűkülő gazdaságra" nehezednek majd a bővülő adósságterhek.