A miniszter a bizottságok tagjai előtt elmondta, hogy jelenleg nyolc olyan uniós ország van, amelynek katonai kiadásai nem haladják meg az 1,3 százalékos szintet. Magyarország ezek közül elsőként készítette el az emelés tervezetét.

A tárcavezető szerint a független biztonságpolitikai szakértők bevonásával elkészített tervezet rögzíti, hogy az országnak már nem kell a hagyományos támadástól tartania. Az új kihívások között szerepel - mint Szekeres Imre példaként említette - a terrorizmus elleni fellépés, a tömegpusztító fegyverek terjedése, az ökológiai katasztrófák, a migráció, a szervezett bűnözés és az azzal összefonódó illegális kereskedelem.

A felkészülésben hangsúlyozódik a civil és a katonai együttműködés és koordináció. Hasonlóan fontos a média szerepe az esetleges konfliktusokban, hiszen "egy harcot nem elég a hadszíntéren megvívni és megnyerni, fontos, hogy a közvélemény azt el is fogadja" - mutatott rá Szekeres Imre.
A védelempolitikai alapelvek között például rögzítették azt is, hogy Magyarország egyetlen államot sem tekint ellenségének, és olyan katonai erőt tart fenn, amely képes megvédeni az országot, és a külföldi műveletekben a szövetségesi feladatokat ellátni.

A haderőfejlesztés irányairól a tárcavezető annyit közölt, hogy a jövőben lényegesen csökkenteni kell a döntési ciklusok időtartamát; a hadműveletekben pedig csak azok az erők lesznek sikeresek, amelyek alkalmazkodni tudnak a gyors döntésekhez. A magyar haderő modernizálásának további fontos követelménye, hogy a nemzeti hadsereg egyes elemei alkalmasak legyenek más nemzeti kötelék csapataiba integrálódni, és más haderőket integrálni.

Szekeres Imre hangsúlyozta, hogy képességalapú haderőfejlesztést kell megvalósítani, például olyan elemekkel, mint a meglévő helikopterek modernizációja, újak beszerzése, a katonák egyéni felszerelésének korszerűsítése, a stratégiai légiszállító kapacitás biztosítása és a szárazföldi járművek tűzzel szembeni védettségének növelése, valamint a tábori informatikai rendszerek fejlesztése.

Az összevont bizottság tagjai méltatták a stratégia tervezetét. Többen is úgy vélték, hogy az alkalmas arra, hogy ötpárti konszenzus alakuljon ki róla. Németh Zsolt, a külügyi bizottság fideszes elnöke megemlítette, hogy pártja egyetért a koncepció fő vonalaival. Kiemelte, hogy a dokumentum az energiabiztonságra is hangsúlyt fektet, ami - szerinte - igen fontos szempont.

Lázár János (Fidesz), az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának fideszes elnöke megjegyezte: törekedni kell arra, hogy az ilyen ügyekben ötpárti egyetértés alakuljon ki. A politikus szerint a tervezetben túlhangsúlyozzák a nemzetközi misszió szerepét, akár még a nemzeti védelmi stratégia rovására is.

Keleti György, a honvédelmi bizottság szocialista alelnöke szerint a dokumentumban nem elég "markáns" az unió szerepe, valamint magyarázatot igényel néhány külföldi misszió szükségessége, tehát a politikus a kommunikáció fontosságát hangsúlyozta. "Ma a társadalomban az a legnehezebben érthető dolog, hogy mit keresünk Afganisztánban" - mutatott rá.

Konrád György, a bizottság KDNP-s tagja szerint a haderőnek az őrzés-védés területén kellene fejlődnie. Mint mondta, jelenleg ezen a területen a képzés szintje egyenlő a nullával, hiszen biztonsági őrök védik a katonai objektumokat.