Az államfő joga és kötelessége a miniszterelnök megnevezése. Az alkotmány 103. szakasza szerint a köztársasági elnök azon párt miniszterelnök-jelöltjét köteles megbízni a kormányalakítással, amelyik a választásokon abszolút többséget szerzett, azaz a törvényhozásba 50 százalék plusz egy főt delegál. Amennyiben ilyen nincs – és a mostani választásokon senki nem ért el ilyen eredményt – a koalíciós lehetőségeket kell számba vennie és az alapján mérlegelni. Amennyiben 60 napon belül és minimum kétszeri szavaztatás után sem sikerült az államfő jelöltjének megszerezni a parlamenti a bizalmat, a törvényhozás feloszlatható, s kiírható az új választás.

Stolojan a kijelölt miniszterelnök

A régóta sejtett pletyka immáron ténnyé vált: Theodor Dumitru Stolojant, a PNL-ből kivált politikust, a rendszerváltás utáni korai időszak egyik emblematikus figuráját jelölte ki az államfő, Traian Băsescu miniszterelnökké.

Stolojan a kommunista rendszerben, 1972-től 1977-ig volt az Állami Költségvetési Minisztérium közgazdásza volt, s a rendszerváltásig, 1989-ig marad is – közgazdászként –az államigazgatásban. 1991 októbere és 1992 novembere között miniszterelnök volt, a székben Petre Romant váltotta. 2002-től a most Tăriceanu által vezetett PNL elnöke volt, amely a mostani államfő akkori pártjával, a PD-vel (Demokrata Párt) megalkotta a D. A. Szövetséget, amely szövetség megnyerte a 2004-es választásokat. 2006 októberében Stolojant kizárták a PNL-ből, így megalakította a Demokrata Liberális Pártot, amely 2007-ben fuzionált a PD-vel, így alakítva meg a mostani kormánypártot, a PD-L-t.

Olyan miniszterelnökre van szükség, aki garantálni tudja az alkotmányosságot és az állami intézményrendszer működését a gazdasági válság közepette is – mondta Băsescu azon a nem egészen egy perces sajtótájékoztatóján, amelyen megnevezte a miniszterelnök személyét.

Román hírforrások szerint a szenátus elnöki székének legnagobb várományosa a szociáldemokrata Miron Mitrea.

Nehéz helyzet

Stolojan helyzete, bármi is történik, s bárki is kerül kormányra, nem lesz könnyű. A PSD-n belül sokakban él még Traian Băsescu korrupcióellenes harca, amely a politikai ellenfelek szerint csak arra volt jó, hogy taccsvonalon kívülre helyezze a köztársasági elnökre veszélyes politikusokat, mindenek előtt Adrian Năstase volt miniszterelnököt – akit egyébként a 2004-es elnökválasztáson Băsescu csak egy paraszthajszállal győzött le. Năstase mellett ráadásul ott áll Ion Iliescu, aki a román rendszerváltás egy másik legendája, habár nem feltétlenül pozitív értelemben (Iliescu szerepe a ’90-es évek halálos áldozatokat is követelő bányászjárásaiban mára már tisztázódott, bár sokak számára nem megnyugtatóan). Kérdés tehát, hogy a két igen befolyásos baloldali politikus meddig fogja „tolerálni” pártja együttműködését a PD-L-vel, azaz a korábbi nagy ellenfél, Băsescu pártjával.

Fontos azonban leszögezni: egyelőre csak a kijelölt miniszterelnök személyét tudjuk, a koalíciós pártok nevét nem. A pártok közötti pozícióharc még nem dőlt el, bár jelenleg úgy fest, hogy a PD-L-PSD-PNL-RMDSZ négyes fogatból mostanra csak kettő párt maradt, amelyik szóba kerülhet mint kormányzati tényező: a szocdemek és a demokrata-liberálisok.

Romániában különösen könnyen esnek szét állandónak induló, s jönnek össze alkalmi koalíciók. A PD-L és a konzervatívok (PC) végrehajtó hatalomból való kiválása után ugyanis a kisebbségi PNL-RMDSZ kormány számára igen gyakran dobott mentőövet a szociáldemokrata párt. Az, hogy milyen koalíció alakul, nem tudjuk, azonban azt látjuk, hogy Stolojannak – megszavazása és a nagykoalíció összeállás esetén – fel lesz adva a lecke: két, sok esetben ellentétes pártot kell összetartania.

Nagykoalíció?

Momentán tehát a korábban legkevésbé valószínűnek tartott forgatókönyv látszik megvalósulni: a PSD és a PD-L nagykoalíciója néz ki esélyes verziónak. Ez nem jelentene mást, mint amit a liberális PNL is kimarad a koalícióból, ami egyébként – a Transindex értesülései szerint – Călin Popescu-Tăriceanu leköszönő miniszterelnök és pártelnök, valamint Crin Antonescu alelnök szerint is „több mint valószínű”. A PD-L szerint a liberálisok vonták ki magukat a koalíciós tárgyalásokból, míg a PNL szerint a PD-L volt az, amelyik nem volt hajlandó a tárgyalásokra. Ludovic Orban, a PNL másik alelnöke szerint az államfő minél kisebb ellenzékre törekszik, ezért inkább a PNL-t hagyja ki a kormányból a PSD helyett.

A PSD egyébként ma este dönti el, hogy hajlandó-e együtt kormányozni a konzervatív-liberálisokkal, vagy sem. Meglepetés lenne a nemleges válasz.

Más kérdés, hogy a Markó Béla által a HírExtra számára szörnyszövetségnek titulált nagykoalíció annyira lesz-e nagy, hogy magába foglalja az RMDSZ-t is – ami azt jelentené, hogy ellenzékben csupán a liberálisok maradnának, rajtuk kívül mindenki kormánypárt lenne. Az, hogy rövid időn belül (értendő: egy-két év) összehozható egy ilyen szövetség, az valószínű, azonban hosszú távon kétséges a PSD-PD-L(-RMDSZ) koalíció működőképessége.

Még nagyobb koalíció?

Mind a PSD, mind a PD-L arra hivatkozik, hogy az erdélyi szervezeteik ellenzik a legjobban az RMDSZ kormányba való bevételét, ami az erdélyi magyarság számára nem jó hír. Az azonban jelent némi reményt, hogy Emil Boc, a PD-L elnöke kijelentette: tovább tárgyalnak az RMDSZ-szel, programjuk ugyanis összeegyeztethető.

Ehhez csatlakozott Stolojan, aki kijelölése után azt nyilatkozta: együtt fog működni a PD-L-vel, a PSD-vel és az RMDSZ-szel. Még tehát az is előfordulhat, hogy a PSD és a PD-L mellé bekerül az RMDSZ is. Az viszont tovább bonyolítaná a helyzetet, hiszen a magyarellenes hangok megtalálhatók a PSD-n és a PD-L-n belül is, míg a két nagy párt egymással sem valószínű, hgy felhőtlen kapcsolatot fog tudni ápolni.

Mérget tehát most semmire nem érdemes venni.

Nincs változás

Az RMDSZ kormányzati szerepvállalását, kilátásait illetően nem történt változás azzal, hogy a miniszterelnök-jelölt személye ismertté vált – nyilatkozta a HírExtrának Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke. A demokrata párt szeretne kormányzati többséget alakítani, a PSD tiltakozik. A PD-L jelenleg kitart az RMDSZ-szel való közös kormányzás mellett. Azt azonban, hogy mi lesz a következő négy esztendőben, ezt nem merném megjósolni – mondta Kelemen, majd hozzátette: valószínűleg a hétvégéig kiderül, hogy az RMDSZ kormányban, vagy ellenzékben lesz-e 2008 és 2012 között. Az ügyvezető elnök elmondta: a hírekkel ellentétben holnap valószínűleg nem lesznek hivatalos tárgyalások az RMDSZ sorsáról, mert az államfő és a miniszterelnök-jelölt Brüsszelben lesznek.

Kérdésünkre Kelemen Hunor elmondta: Stolojan ugyanazt a vonalat követi, mint a párt és az államfő, a nyilatkozatai pedig korrektek voltak. Vele kapcsolatban – mondta Kelemen nem voltak olyan vitáink, amelyek nemzeti színezettel bírtak volna. Stolojan egy gazdasági szakember, komoly nemzetközi tapasztalattal. Úgy tartjuk, hogy egy olyan ember, aki – amennyiben koalíciós együttműködésre sor kerül – szót fogunk tudni érteni.

Miron Mitrea nyilatkozatáról, mely szerint az RMDSZ válóok lehet a PD-L és a PSD között Kelemen azt mondta: nem is bánná, ha válóok lenne az RMDSZ. Miron Mitrea és a PSD zsákutcába kormányozta magát, kezét-lábát saját maga kötötte gúzsba, s ebből most nem nagyon tudnak szabadulni. A politikában nem jó taktika olyan döntést hozni, hogy kivel igen, és kivel nem hajlandóak együttműködni. Ezt csak rontja, hogy ehhez a PSD tűzön-vízen át ragaszkodni látszik, ez kockázatos – mondta az RMDSZ ügyvezető igazgatója.

Stolojan és Băsescu nagyon régóta együtt dolgoznak, s ki is egészítik egymást a politikai palettán – mondta Kelemen Hunor arra a felvetésünkre, hogy Ludovic Orban a PNL alelnöke szerint a kijelölt miniszterelnök nem a PSD, a PD-L vagy az RMDSZ, hanem az államfő miniszterelnöke lenne. Az ügyvezető elnök úgy folytatta: az biztos, hogy Stolojan és a köztársasági elnök közötti jó viszonyban meglepetésre nem kell számítani.