Az orvosi szakirodalomban a gyógyszer-tájékoztatókban olvasható információkról ismét föllobbant a vita.

Ha bármelyik gyógyszer dobozát kinyitjuk, találunk benne részletes ismertetőt. A papíron, amely néha már szinte füzetnyi, sok tájékoztatás szerepel: mire jó a gyógyszer, hogyan kell bevenni, milyen mellékhatások fordulhatnak elő, hogyan kell tárolni.

Minden kezelés hatásában nagy szerepet játszik a páciens bizalma és hite. Ha úgy érzi: a tabletta segít rajta, állapota már akkor is javul, ha a gyógyszer még nem is hatott. Ez arra is vonatkozik, hogy a javulást, gyógyulást sokan akkor is tapasztalják, ha semleges, hatóanyagot nem tartalmazó készítményt vesznek be. Ezt placebo hatásnak hívják: latinul a szó azt jelenti: tetszeni fogok.

Nemrég az Egyesült Államokban nagy vihart váltott ki, hogy ízületi panaszok kezelésére a háziorvosoknak és a reumatológusoknak a fele rendszeresen ír fel receptre hatóanyagot nem tartalmazó, placebo tablettát. Bizonyos javulás legtöbbször így is észlelhető, viszont veszélyes mellékhatásoktól nem kell tartani.

Most a szakértők arra hívták fel a figyelmet, hogy a gyógyszer-tájékoztatók részletes és néha riasztó mellékhatáslistája ellenkező hatású is lehet. Walter Kennedy 1961-ben ezt a placebo ellentéteként nocebo hatásnak nevezte el. Latinul ez azt jelenti: ártani fogok, de ezt orvosi értelemben csak akkor mondják, ha a veszélyesnek, ártalmasnak vélt anyag voltaképp teljesen hatástalan.

Az orvosok hangsúlyozzák, hogy a betegek ma már legtöbbször megfogadják azt a tanácsot, hogy olvassák el a gyógyszeres dobozban rejtőző tájékoztatót, de gyakran megijednek az abban foglalt, részletesen leírt mellékhatásoktól, ezért végül a számukra fontos gyógyszert nem szedik.

Ez különösen azokra a betegségekre igaz, melyek állandó kezelést igényelnek, például a magas vérnyomásra, vagy az emelkedett vérzsír szintre. A páciens ugyan semmi rosszat nem érez, ha kihagyja a tabletta bevételét, hosszú távon viszont ez súlyos kárt okozhat.