A mentőcsomag rejtelmei
Az állami garanciavállalásért és tőkeemelésért cserébe a bankoknak vállalniuk kell, hogy a vezető állású személyek bérezését és egyéb díjazását a garancia illetve az állami tulajdon időtartamára korlátozzák; egyebek mellett ezt tartalmazza a bankmentő cso
2008. december 15. hétfő 22:48 - Hírextra
A törvény rögzíti, hogy a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) felvett összegből legfeljebb 600 milliárd forint értékű devizát a magyar állam a nemzeti bankban (MNB) helyez el. A pénz kezelésének szabályairól az MNB elnöke és a pénzügyminiszter megállapodást köt.
A legfeljebb 600 milliárd forintból az állam - a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának megőrzése és biztosítása érdekében - garanciát vállalhat a bankok tartozásaira, illetve tőkét emelhet azokban. A garanciát a bank kérésére, vagy annak egyetértésével vállalja az állam, viszont tőkeemelésre hivatalból - a bank egyetértése nélkül - is sor kerülhet bizonyos körülmények esetén.
A garanciavállalás feltételei között szerepel, hogy a banknak vállalnia kell garanciadíj fizetését, biztosítania kell az állam ellenőrzési jogának gyakorlását, továbbá a vezető állású személyek bérezésének és egyéb díjazásának korlátozását a garancia időtartamára.
A garanciát a pénzügyminiszter vállalhatja az olyan hitelekre, amelyeknek a lejárata 3 hónap és 5 év közé esik, és amelyek a most elfogadott törvény hatályba lépése és 2009. utolsó napja között keletkeztek. (A törvény a magyar közlönybeli megjelenés - a kihirdetés - másnapján lép hatályba.)
A garanciavállalás összege legfeljebb 1.500 milliárd forint lehet. Ebből 1.050 milliárd a 3 hónap és 3 év közötti lejáratú és 450 milliárd forint a 3 hónap és 5 év közti lejáratú forrásbevonásokhoz kapcsolódhat.
A tőkeemeléshez a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) felügyeleti tanácsa elnökének, valamint az MNB elnökének az együttes javaslata szükséges. Az állam a bank igazgatóságába és felügyelő bizottságába is legalább 1-1 tagot delegál. A megállapodásban itt is szerepelnie kell a vezetők bérkorlátozásának.
Az állam a tőkeemelés ellenértékeként csak elsőbbségi részvényt szerezhet, a részvényesi jogokat a pénzügyminiszter gyakorolja. Az elsőbbségi részvény lehet osztalékelsőbbségi és szavazatelsőbbségi, amely különleges vétójogot biztosít az államnak. A vétójog kiterjed az osztalékfizetésről szóló, de ezen túl is minden háromnegyedes szótöbbséggel meghozandó döntésre. Az elsőbbségi részvényekre a banknak vételi joga van. Ez azt jelenti, hogy bármikor, egyoldalú döntéssel megvásárolhatja azokat.
Forrás: MTI