A költségvetési szervek jogállása

A költségvetési szervek költik el a bruttó hazai termék (GDP) 20 százalékát, és 750 ezer embernek adnak munkát. Ezek az állami és önkormányzati feladatokat alaptevékenységként, haszonszerzési cél nélkül, az éves költségvetésükből gazdálkodva végző szervezetek - alapítójuk szerint - lehetnek központiak (ezeket az Országgyűlés vagy a kormány hozza létre) illetve helyi önkormányzatiak. Külön csoportot alkotnak a kisebbségi - országos és helyi - önkormányzatok, továbbá a köztestületi költségvetési szervek. Az utóbbiakat törvény hozza létre.

A költségvetési szerveket a kincstár veszi nyilvántartásba.Más megközelítésben a költségvetési szervek lehetnek közhatalmiak - amennyiben hatóságként viselkednek - illetve közszolgáltatók. Ez utóbbiakat négy csoportba sorolja a törvény. Első a közintézmény, amely végezhet oktatást, képzést, de ide tartoznak a közgyűjteményi és a közművelődési intézmények is. A második a közintézet, amely - egyebek mellett - egészségügyi, felsőoktatási, kutatás-fejlesztési tevékenységet végez. A vállalkozó közintézet nem csak az államháztartásból, hanem vállalkozásból származó bevétellel is gazdálkodik. A sorban az utolsó a közüzem, amely végezhet technikai jellegű (anyagi) és nem anyagi jellegű szolgáltatást is, de ide tartoznak a rabgazdaságok és -üzemek is.

A törvény második része az államháztartási törvényt módosítja. A kiegészítések egyike például megtiltja a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak a hitelfelvételt, a garanciavállalást, az értékpapír vásárlást és a kötvénykibocsátást is. Megelőlegezési és likviditási hitelt azonban felvehetnek.
Külön fejezet szól a módosított államháztartási törvényben a költségvetési szervek vezetéséről, valamint arról, hogy miként kell felhasználniuk éves költségvetésüket.