A Magyar Nemzet viszont Halász Jánost (Fidesz), a kulturális bizottság alelnökét idézte, aki közölte: a Fidesz egyrészt módosító indítványt nyújt be annak érdekében, hogy a stúdiókat ne lehessen eladni, másrészt azt is el akarják érni, hogy amíg erről nem határoz az Országgyűlés, addig az új pályázatot ne hirdessék meg.

A Budapest, a Hunnia és az Objektív Stúdió privatizációjára kiírt pályázatok visszavonásának ügyéről szólva a Népszabadság emlékeztet arra: a kiírásokkal kapcsolatban a Magyar Producerek Szövetsége is kifogást emelt. Fölrótták, a tenderkiírás feltételei indokolatlan előnyhöz juttatják a három patinás nevű stúdió vezetőit, hogy a pályázat második fordulójában kizárólag a felajánlott vételár döntene, s hogy a kiírásban szereplő alapár jelentősen eltérő. (A Sándor Pál nevéhez kötődő Hunnia és a Rózsa János nevével fémjelzett Objektív ára 11-11 millió, a Kántor László által vezetett, 2002 óta filmet nem készítő Budapesté viszont 30 millió forint.)

Halász János a Népszabadságnak elmondta: aggályosnak tartják, hogy a magánosítás kiterjedjen a három műhelyhez kötődő alapítói jogokra is a hazai filmtámogatás nagy részét ellátó és a filmvagyont birtokló Magyar Mozgókép Közalapítvánnyal kapcsolatban.

A Fidesz politikusa a Magyar Nemzetnek nyilatkozva arra is felhívta a figyelmet, hogy a stúdiók értékesítésének megakadályozása azért is lényeges, mert "felmerült az a kérdés is, hogy megfelelő áron kínálták-e a stúdiókat".

Mint mondta, a stúdiók értéke a Filmarchívumhoz került filmjogok megszerzésével a sokszorosára nőhet akkor, amikor majd a nemzeti filmvagyon hasznosítási jogait pályáztatják meg, s ha ez így lesz, a tulajdonosok "komoly előnyt élvezhetnek".

Halász János felvetésére reagálva Veres János, a pénzügyi tárca vezetője azt hangsúlyozta: "mivel az említett filmstúdiók nem tartoznak a tartós állami tulajdon kategóriájába, a vagyontörvény értelmében azokat értékesíteni kell, így a pályázatot újra ki fogják írni" - olvasható a Magyar Nemzetben.