Nem tudni, hogy van e élet a Marson

A Phoenix májusban érte el a Mars felszínét, és már befejezte az adatok Földre továbbítását, tekintve, hogy leszállókörzetében beállt a meglehetősen zord tél.A kutatók az adatokat modellezve igyekeznek utánajárni annak, hogy például az időjárási körülmények kedveztek-e az életcsírák kialakulásának.

Az időjárási körülmények az eddigi vizsgálatok alapján meglehetősen változatosak a Mars sarkvidékein. A poros nyári napokat télen talaj menti fagyok és metszően hideg köd váltja fel.
A későbbi, pontosabb számítógépes modellezések fedhetik fel, hogy mi történik akkor, amikor a bolygó hosszanti tengelye a mostaninál nagy szögben leng ki, ami jelentős mértékben hat a Marson az évszakok változására.

A szakemberek közelebb kívánnak kerülni annak a kérdésnek a megválaszolásához is, hogy a Phoenix leszállókörzete valaha nedvesebb volt-e a mostaninál, vagyis: volt-e ott elegendő víz az élet kialakulásához.

Ha majd meg tudják határozni ezeknek az éghajlati változásoknak a jellegét és természetét is, vonhatják le a végleges következtetésüket a kutatók a marsi élet esetleges létezéséről. A kérdés eldöntésénél más tényezőket is figyelembe kell venni. Nehézséget okoz például az is, hogy a Phoenix minikemencéiben megolvasztott talajminta a kelleténél szilárdabbnak bizonyult, és nem annyira porhanyósnak, mint más szondák által gyűjtött talajminták.

Az Amerikai Geofizikai Unió éves konferenciájának kezdőnapján a kaliforniai San Franciscóban a Phoenix által küldött adatok elemzői egyelőre a vizsgálat kezdeti lépéseiről tudtak beszámolni, de ígéretük szerint a következő évben a mostaninál több eredményről tudnak hírt adni.