A megyei bíróság Mórocz Emil vezette büntetőtanácsa a vádlottat bűnösnek találta társtettesként, nyereségvágyból, több emberen elkövetett emberölés, valamint lőfegyverrel és lőszerrel visszaélés bűntettében.

Az ítélet nem jogerős, az ügyész, valamint a vádlott és védője is fellebbezést jelentett be.
Indoklásában a bíró elmondta, a büntetés kiszabásánál a bíróság súlyosító körülményként értékelte, hogy a bűncselekmény súlyosan megzavarta a köznyugalmat. Igen széles körű erkölcsi felháborodást váltott ki, s azt, hogy alapjaiban ingatta meg az állampolgárok biztonságérzetét, továbbá a társas elkövetést.

Enyhítő körülményként vette figyelembe, hogy Weiszdorn Róbert az átlagosnál nagyobb, - de a szakértő szerint nem kóros - mértékben befolyásolható személyiség. Továbbá, hogy a bűncselekményben - a börtönben öngyilkosságot elkövető bűntársa - Nagy László erőteljes ráhatására vett részt, valamint ténybeli és részbeni beismerését.

A tényállás szerint Weiszdorn Róbert és Nagy László előzetes terepszemlék után, 2002. május 9-én indult el az Erste Bank móri fiókjának kirablására. Nagy László útközben mondta el a rablás tervét, valamint a vádlott feladatát. Neki kellett felszólítással megnyugtatni a bankban tartózkodókat, lefújni a biztonsági kamerát, s kitenni az ajtóra a bank ideiglenes zárva tartását közlő papírt.

A bankfiókba elsőként a biztonsági őr ruházatára hasonlító nadrágot, inget és baseball sapkát viselő vádlott lépett be, kezében a Nagy Lászlótól kibiztosított és csőre töltött állapotban kapott pisztollyal. Miután észlelte, hogy a biztonsági őr fegyvere felé nyúl, a mozdulat láttán gyors egymásutánban, mintegy hat méterről, két lövést adott le rá.

Az őrt mindkét lövés a mellkasán érte, az egyik halálos volt. "Ez a két lövés volt a vérengzés nyitánya" - fogalmazott a bíró.A vádlott lövései után Nagy László is lőni kezdett az őrre, majd miután rákiáltott társára, hogy "kamera, ajtó", helyiségről helyiségre járva kivégezte az ott tartózkodó alkalmazottakat és ügyfeleket, akik közül hatan a helyszínen, ketten a kórházba szállítás után belehaltak a sérülésekbe.

Míg Nagy László bent lövöldözött, a vádlott az előtérben biztonsági őrként lépett fel, s küldte el a betérni akarókat. Hallotta a kiáltozásokat, sikolyokat, hörgéseket, a Nagy László által leadott negyvennél több lövést, s a nyitott ajtón többször is bekiabált a társának, hogy menjen már.
A mészárlás után Nagy László 7 millió 356 ezer forintnak megfelelő értékű forintot, eurót, amerikai dollárt és cseh koronát rabolt el, magához vette az őr fegyverét. Weiszdorn Róbert pedig a tőle kapott kulccsal bezárta az ajtót. Ujjnyomatát megtalálták, s a szakértő szerint a bűncselekmény után ő fogta meg utoljára az ajtót.

A bűncselekmény idején a bank riasztói nem működtek, a biztonsági rendszer nem adott vészjelet.
A gyilkosságok és a rablás 20-25 percig tartott. Délben léptek be a bankba, s 12 óra 32 perckor Mór határában már gyorshajtás miatt megállították őket. A tárgyalásokon Weiszdorn Róbert nem csupán azt tagadta, hogy megölte a biztonsági őrt, hanem azt is állította, hogy nem szándékosan lőtt.

A fegyverszakértő véleménye szerint a kezében levő pisztolyt csak az elsütő billentyű meghúzásával lehetett működtetni, a bíróság álláspontja szerint tehát szándékosan lőtt, s az ő egyik lövésének következménye volt az őr halála.

Nem látta bizonyítottnak a bíróság a vádlottnak azt a védekezését sem, hogy Nagy László fenyegetésének hatása alatt cselekedett. Ezt egy bizonyíték sem támasztotta alá, s a vádlott fenyegetéssel kapcsolatos előadásai ellentmondásosak voltak.

A megállapított tényállásból az következik, hogy a bankrablás, a vagyon elleni bűncselekmény elkövetésével kapcsolatban szándékegység volt az elkövetők között, s az, amikor a vádlott rálőtt a biztonsági őrre, kiterjedt az élet elleni bűncselekmény elkövetésére is - fejtette ki a bíró.