A Hadtörténeti Intézet és Múzeum a "magyar vitézség örökös dicsőítésére szolgáló kincsesház" a fenti Széchenyi-útravaló szellemében ez idáig is sok kitűnő tehetségű hadtudóst - hadtörténészt, muzeológust, levéltárost, hadi könyvtárost, hadi térképészt, numizmatikust, hadisírszakértőt - adott a hazának, ezért szent kötelesség emlékük megőrzése és az Intézmény megtartása, mert ilyen csak egy van Európában. Katonamúltunk és honvédelmünk őrzője, amely néhány héttel ezelőtt ünnepelte alapításának 90. évfordulóját. A kilenc évtized alatt Európa egyik legrangosabb intézményévé, a magyar tudományos és kulturális élet fellegvárává nőtte ki magát, híven szolgálta és szolgálja a magyar katonai-hadtörténeti, nemzeti múlt feltárását, kutatását, a tárgyi és írásos emlékek megőrzését és azok bemutatását itthon és külföldön egyaránt.

MAGYAR ÖRÖKSÉG KITÜNTETŐ CÍM

A Díjat Farkas Balázs, Fekete György és Makovecz Imre javaslatára a "Magyarországért Alapítvány" kuratóriuma 1995-ben hozta létre. A Bizottság elnöke 2000-ig Mádl Ferenc volt, 2000-től pedig Hámori József. A Magyar Örökség-díj gondozását 2003-tól a Magyar Örökség és Európa Egyesület vette át. A díj azoknak a magyar teljesítményeknek, alkotásnak, intézményeknek, csoportoknak adható  akik, illetve amelyek hozzájárultak a magyar kultúra, gazdaság, sport, tudomány, egészében a magyar társadalom erkölcsi, szellemi és életminőségének emeléséhez. Ezek együttesen alkotják a Magyarság Szellemi Múzeumát. A Bizottság az elmúlt 10 esztendőben s várhatólag a következő 5 évben is a XX. század kiemelkedő, 1950 után sokszor feledésre ítélt alkotói, intézményei közül választja ki a díjazottakat. A Magyar Örökség kitüntető címre bárki tehet javaslatot, határon innen és túl. A beérkező állampolgári javaslatok bekerülnek az ún. Ezüstkönyvbe. Inkább "kitüntető cím"-ről beszélhetünk, mert ez az erkölcsi elismerést példázza, nem társul hozzá anyagi juttatás. Esetenként hét díjazott neve kerül be az Aranykönyvbe, amelynek első kötete a Magyar Örökség-díjas Magyar Nemzeti Múzeumban látható. A díjátadásokra természetesen hosszas előkészítő munka után kerül sor: minden díjkiosztás előtt a Magyar Örökség-díj Bírálóbizottsága kétszer ül össze egyszer szavazásra, egyszer a laudációk meghallgatása után a végleges döntésre. Az adott szakterület egy-egy kiváló ismerőjét, szakértőjét kérik fel a laudáció megírására. A méltatás rövid változata hangzik el az ünnepélyes díjátadáson, míg a hosszabb változat a Laudációk könyvében olvasható. Az első Laudációk Könyve 2001. márciusában jelent meg, amely tartalmazza az első öt év díjazottait és a laudációk hosszabb változatát .A Magyar Örökség kitüntető címet bizonyító oklevelek ünnepélyes átadására (alkalmanként 7, összesen 28 díjazott) évente négyszer kerül sor valamely jeles intézményben, egy ideje már a Magyar Tudományos Akadémia Dísztermében. A Magyar Örökség-díj egy kiváló laudátor szerint a "Magyar Szellemi Becsületrend", a legrangosabb díjak közé emelkedett, hiszen semmilyen érdek vagy politikai meggondolás nem vezérli a döntéseket, hanem egyedül a felmutatott teljesítmény társadalmi, szellemi és erkölcsi értéke.