Március 19-én hunyt el Forgács Rezső, Anettka férje. Bár az úriember nem volt állandó reflektorfényben, feleségének karrierépítése okán fontos médiaszemélyiségnek számít. Valljuk be: Anettkához sokféleképpen lehet viszonyulni, de ha szeretjük, ha nem, azt el kell ismerni, hogy új színt hozott a hazai televíziózás világába.

Június 2-án meghalt Fejtő Ferenc író, történész. Munkásságával kapcsolatban szembesültünk először azzal a szégyenletes ténnyel, hogy bizony van olyan, hogy egy francia kortársunk többet tud egy híres magyarról, mint mi magunk. A hiányosságot azóta pótoltuk, erre bátorítunk másokat is. Akik esetleg úgy érzik, rájuk is igaz lehet a megállapítás, cselekedjenek bátran hozzánk hasonlóan.

Június 3-án elhunyt Halda Alíz, a Szabad Kezdeményezések Hálózatának és az SZDSZ-nek is alapító tagja, a párt volt országgyűlési képviselője. Részt vett a parlamentből közvetített rádió munkájában 56-ban. Alapító és vezetőségi tagja volt az 1988-ban alakult volt ’56-osokból álló Történelmi Igazságtétel Bizottságnak (ők kezdeményezték Nagy Imre és mártírtársainak újratemetését).

Június 6-án meghalt Sánta Ferenc író, leghíresebb regényei a Húsz óra és Az ötödik pecsét. Ez utóbbiból készült filmet is ajánljuk mindenkinek újra-, vagy előszöri megnézésre. Egyrészt az emlékezetes színészi alakítások miatt. Másrészt pedig a szereplők beszélgetésében felmerült kérdés okán. Azt kell eldönteni, hogy ha újraszületnénk inkább a kegyetlen uralkodó (Tomorceuszkatakiti) sorsát választanák, aki gyötri alattvalóit és szolgáit, ám nincs tisztában azzal, hogy bűnt követ el. Vagy inkább lennénk Gyugyu, a rabszolga, akinek pokollá teszi életét a zsarnok, ám lelki vigaszt talál erkölcsi fölényében. Ha nem lenne teljesen világos a kérdés, bele lehet olvasni a műbe itt. De a filmet (Őze Lajossal, Latinovits Zoltánnal és Márkus Lászlóval – többek között) tényleg ajánljuk mindenkinek.


Július 15-én elhunyt Kolonics György. A sportoló edzés közben lett rosszul, váratlan halála megrázta az olimpia felkészülés finisénél tartó magyar csapatot, és a magyar közvéleményt egyaránt. A kétszeres olimpiai bajnok és 15-szörös világbajnoki címet nyerő kenus Kozmann Györggyel indult volna két páros számban a pekingi olimpiai játékokon


Július 31-én meghalt Mohácsy Károly irodalomtörténész és pedagógus. Lehet, hogy keveseknek ugrik be elsőre, de az úriembernek köszönhetjük a gimnáziumi irodalomórákon segítségünkre levő könyveket. Talán akkoriban nem pontosan ezt éreztük, de ma már bátran állíthatjuk, hogy rendkívül hálásak vagyunk neki érte.

Augusztus 2-án az olimpiára készülő magyar sportolókat újabb megrázkódtatás érte: elhunyt Gerevich György vívó, a Budapesti Vasas SC vívóedzője. Szeptember 23-án meghalt Illovszky Rudolf, magyar labdarúgó, edző, a magyar labdarúgó-válogatott volt szövetségi kapitánya.

Október 3-án Albert Györgyi, újságíró váratlan halála sokkolta a hazai közvéleményt. Számunka az Oscar-díjátadás akkor vált igazi ceremóniává, mikor ő közvetítette a magyar televíziónézőknek, munkásságában azonban más emlékezetes momentumok is akadtak, interjúkészítői tehetségét - ahogy képes volt beszélgetést produkálni ebből a sokszor személytelen szituációból – talán azok is elismerték, akik személyisége miatt sok rosszat mondtak róla.

November 16-án elhunyt Gyurkovics Tibor költő, író, pszichológus, a „magyar irodalom pentatlonistája”.

Bár nem személyről van szó, de számunkra meglehetősen gyászos hír, hogy december 31-ével megszűnik az ország egyetlen rock és sportadója, a Pont FM 88.1. Douglas Adams-esen szólva: Viszlát, és kösz a dalokat!