A nagy-britanniai Holocaust Educational Trust nevű szervezet a közelmúltban kezdeményezte, hogy a brit állam hivatalosan is ismerje el a "skót Schindlerként" emlegetett Jane Haining bátorságát - olvasható a The Independent brit lap internetes kiadásában. Karen Pollock, a szervezet ügyvezető igazgatója a lapnak nyilatkozva úgy vélte, hogy a holokauszt brit hőseinek tetteit állami szinten soha nem ismerték el megfelelően, ezért céljuk az, hogy felhívják a közvélemény figyelmet erre a hiányosságra, és szorgalmazzák annak helyrehozását.

A skóciai Dunscore faluból származó Jane Haining 35 évesen került Budapestre egy leányotthon nevelőnőjeként. A második világháború kitörésének hírére, amely cornwalli nyaralása közben érte, azonnal Budapestre utazott.

Amikor a megszállás után a németek felszólították, hogy hagyja el az iskolát és térjen vissza Skóciába, Miss Haining a beszámolók szerint így felelt: "Ha ezeknek a gyermekeknek szükségük volt rám a napsütésben, mennyivel inkább szükségük lesz rám a sötétségben!"

Az ekkor 47 éves nővérnek azt parancsolták, hogy varrjon sárga Dávid-csillagot a zsidó árvák ruhájára. Egy hónappal később kémkedés és zsidókkal való érintkezés vádjával letartóztatták; az is bűnlajstromán szerepelt, hogy a BBC-t hallgatta.

Hazájában jelenleg mindössze egy glasgowi templom festett üvegablaka és egy szülőfaluja plébániáján található apró emléktábla őrzi a skót mártír emlékét. A Jane Haining iránti növekvő figyelem jele ugyanakkor, hogy történetét Bátorság a háborúban című legújabb könyvében Gordon Brown brit miniszterelnök is felidézi, aki idén nyáron első izraeli látogatása alkalmával szóban is méltatta honfitársa hősiességét. A "skót Schindler" életéről, aki egyike volt a holokauszt "mindössze" tíz skót áldozatának, egy film is készülőben van.