Az ütközetre a Kr. u. III. évszázadban került sor, jóval azután, ahogy az eddigi feltételezések szerint a Római Birodalom kivonult Germánia északi részéből. A történészek mindeddig úgy vélték, hogy a teutoburgi csata után, amelyre Kr. u. 9 őszén került sor, a római légiókat kivonták Germániából, s a birodalom soha többé nem kísérelte meg meghódítani a Rajnán túli területeket - olvasható a CNN honlapján.

"Át kell írnunk a történelemkönyveinket, mivel eddig úgy tartottuk, hogy a római légiók Kr.u. 9-ben vagy 10-ben távoztak, s most rá kellett döbbennünk, hogy ez 200 vagy akár 250 évvel később történt" - nyilatkozta Lutz Stratman, Alsó-Szászország tudományügyi minisztere.

Az ókori csatamezőre amatőr kincskeresők bukkantak, akik Kalefeld-Oldenrode közelében kutattak illegálisan sokkal későbbi háborúk relikviáira vadászva. Egyikük az ókori leletekkel megkereste Petra Loenne helyi archeológust. A régész heteken át fésülte át munkatársaival fémdetektorok segítségével a területet. Eddig hatszáznál több római kori leletre bukkantak, amelyek igen jó állapotban maradtak fenn: a szekercék 1800 év múltán még mindig élesek.

A leletek között akadnak pénzérmék Commodus császár (Kr. u. 161-192) arcképével, lópatkók, lándzsahegyek, valamint a Scorpio elnevezésű nyílvetőgépben alkalmazott nyílhegyek tucatjai.
"Ez volt az ókori tüzérség. A nyílvetőgéppel nagyon nagy sebességgel mintegy 300 méterre lehetett pontosan célba találni" - hangsúlyozta Henning Hassman, a hannoveri műemlékvédelmi hivatal munkatársa.

A kutatók feltételezése szerint a germán törzsek becsalták a római légiókat az erdőbe, hogy megakadályozzák a messze hordó fegyvereik alkalmazásában, így közelharcra került sor. A kedvezőtlen feltételek ellenére a régészek szerint a rómaiak végső soron mégis győzedelmeskedtek.

Petra Loenne régész szerint eddigi kutatásaik során csupán a felszínt "kaparták meg", reményei szerint a továbbiakban erődítményekre, s harctéri sírokra is bukkannak majd.