Büntetni kellett volna a szmogriadót megsértőket?
A jövő nemzedékek országgyűlési biztosa szerint alkotmányos visszásságot okozott, hogy a szmogriadó elrendelését követően a hatóságok nem léptek fel a szabálysértő gépjárművezetőkkel szemben.
2009. január 13. kedd 16:40 - Hírextra
Az ombudsman keddi, MTI-hez eljuttatott állásfoglalása szerint a jogszabályok lehetőséget adtak volna a fellépésre, s azt javasolja az országos rendőrfőkapitánynak, hogy a megfelelő szankcionálás érdekében hozza meg a szükséges intézkedéseket.
Fülöp Sándor szerint a fellépés hiányában sérültek a jogállamisághoz, illetőleg az egészséges környezet védelméhez fűződő alkotmányos jogok.
Az ombudsman hivatalból indított vizsgálatot azt követően, hogy Demszky Gábor, a Fővárosi Önkormányzat főpolgármestere a határértéket meghaladó légszennyezés miatt szmogriadót rendelt el, ám az intézkedések kikényszerítésének feltételeiről az illetékes hatóságok nem gondoskodtak, sőt a sajtóban olyan hírek jelentek meg, hogy azok nem is kikényszeríthetőek.
Az országgyűlési biztos megállapította, a Fővárosi Önkormányzat hivatalos honlapján hírt adott arról, hogy "a főpolgármester 2009. január 11-én, vasárnap, 11:00 órától elrendelte a szmogriadó riasztási fokozatát, amely visszavonásig érvényes". Ennek értelmében korlátozni kellett a gépjárművek használatát Budapest egész területén úgy, hogy a naptár szerinti páratlan napokon csak a páratlan rendszámú, míg a páros napokon csak a páros és a 0-ára végződő rendszámú járművek közlekedhetnek. Ennek betartását - a honlap szerint - a BRFK ellenőrizte.
Fülöp Sándor megállapította, a jelenleg hatályos jog többféle módon lehetővé teszi a szmogriadóban elrendelt forgalomkorlátozás megsértésének szankcionálását, s ezek egy részét a környezetvédelmi hatóság, más részét pedig a jegyző vagy a rendőrség alkalmazhatja. Amennyiben a helyzet még súlyosabbá válik, közegészségügyi hatóság intézkedésére is sor kerülhet.
Az ombudsman állásfoglalásában kitér arra is, hogy a levegő védelmével kapcsolatos kormányrendelet kimondja: levegővédelmi bírság megfizetésére köteles az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely a levegővédelmi követelményeket nem tartja be. Ennek alapján százezertől ötszázezer forintig bírságolhatók meg a szabálysértők.
Az ombudsman szerint a rendelkezéseket megsértőkkel szemben lehetőség lett volna az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28.) kormányrendeletből több tényállás alkalmazására. Ez a jogszabály egyebek között kimondja: akár az önkormányzat ügyintézője, vagy közterület felügyelője, akár a közlekedési rendőr észleli a szabálysértést, minden esetben kötelessége intézkedni.
Állásfoglalásában a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa azt javasolja az országos rendőrfőkapitánynak, adjon ki utasítást, illetőleg hozza meg a megfelelő szervezési, létszám-átcsoportosítási intézkedéseket a szmogriadó rendelkezéseit megszegő gépjárművezetők szabálysértési szankcionálása érdekében.
Az ombudsman javasolja azt is, hogy a főpolgármester és az országos rendőrfőkapitány hangolják össze egymással, illetőleg a környezetvédelmi, közegészségügyi és közlekedési hatóságokkal a főváros levegőtisztaságával kapcsolatos intézkedési, illetőleg jogalkotás kezdeményezési terveiket.
Forrás: MTI