A válaszadók alapvetően a kiadások csökkentését és a családi beruházások elhalasztását tervezik, s nem számolnak azzal, hogy hiteleket kellene felvenniük életfeltételeik megteremtéséhez. Mint kiemelte: a politikai elitnek a válság megoldását segítő konszenzusos magatartásában nem hisznek a magyarok.

A Szonda Ipsos tavaly október és december között végzett úgynevezett hibrid - online, telefonos, valamint személyes kérdéseken alapuló - kutatássorozatot a magyar felnőtt lakosság körében - mondta Závecz Tibor. Ebből az derült ki, hogy a magyar emberek hetvenkét százaléka érzi úgy: már rövid távon is érinteni fogja a pénzügyi-gazdasági válság, s további 15 százaléknyian azt feltételezik, annak csak egy év múltán lesz hatása az életükre - hívta fel a figyelmet.

A véleménykutatási igazgató elmondta: az életkor emelkedésével egyre többen tartanak attól, hogy számukra a válság kedvezőtlen következménnyel jár.

A magyar lakosság körében nagyon erős a fizetések, nyugdíjak vásárlóerejének csökkenésétől való félelem, valamint ezzel összefüggésben a mindennapi kiadások visszafogása miatti aggodalom, ezek a szempontok az emberek nyolctizedének gondolkodásában jelennek meg - fogalmazott Závecz Tibor.

Hozzátette: nagyjából kétharmadnyian azt feltételezik, hogy módosítaniuk kell a tervezett nagyobb kiadásaikkal, beruházásaikkal kapcsolatos korábbi elképzeléseiket.

A magyarok egyharmada nyugtalan, hogy a költségeik fedezésére nem lesz elég a havi fizetés, a nyugdíj - közölte Závecz Tibor.

A válság egyik fejleményeként sok szó esik az elbocsátásokról, s az év végén a munkavállalók háromtizede szorongott attól, hogy elveszíti az állását - derült ki a kutatásból. Különösen a vidékieknek, és ott is a falvakban élőknek vannak ilyesfajta félelmeik, de az átlagosnál jobban aggódnak az iskolázatlanok és a szakmunkás képzettségűek, valamint a negyvenes éveikben járó korosztályok - mondta a kutatási igazgató.

Závecz Tibor szavai szerint a lakosság válságtúlélési stratégiái közé tartozik az ingatlanok és a tartós fogyasztási cikkek vásárlásának elhalasztása.

A korábban ház- és gépkocsivásárlást tervezők csaknem hetven százaléka a felmérés szerint most úgy gondolja, hogy kivár, egyelőre nem kezd bele egy ekkora családi beruházásba. Az óvatosság jellemzi az embereket lakásaik, házaik felújítására gondolva is, fele részük távolabbra tolja ezt, egyharmaduk pedig kevesebbet fordít erre a célra - mondta el a véleménykutatási igazgató.

A nagy értékű háztartási tárgyak, valamint a ruházkodás esetében kétfelé oszlik a lakosság: a fogyasztás teljes visszafogása jellemzi a negyvenes-ötvenes korosztályt, míg a költés átgondolása és csökkentése a fiatalokat; előbbiek esetében mindez a minőségi csere távolabbi megvalósítását jelenti, utóbbiaknál az önálló életkezdés szerényebb változatát - fogalmazott Závecz Tibor.

Mint mondta: vélhetően a napi fogyasztást sem fogja érintetlenül hagyni a pénzügyi válság, az emberek hattizede a kedvezőbb árú termékeket keresi majd, további egyötödnyien maradnak a bevált cikkeknél, de kevesebbet vesznek belőle. Hozzátette: az embereknek viszonylag kis hányada, 17 százaléka reménykedik abban, hogy a hétköznapi bevásárlására nem lesz hatással a pénzügyi válság.

A magyarok tehát leginkább a nadrágszíj összehúzásával tervezik túlélni a válságot, s ehhez a többség nem kíván külső segítséget igénybe venni - fogalmazta meg az igazgató a kutatás konklúzióját.

Mindössze lakosság négy százaléka gondolkodott azon, hogy esetleg hitelfelvétellel próbálja meg átvészelni ezt az időszakot - állapította meg Závecz Tibor, aki szerint az emberek egyébként bíznak a bankokban, s csupán 5-6 százalékuknak fordult meg a fejében, hogy ki kellene venniük onnan a pénzüket.

A magyar társadalom arra számít, hogy a válság nagyjából másfél évig fog tartani, addig is a többség, nagyjából kétharmadnyian nagy figyelmet fordít majd arra, hogy megértsék a lényegét, tisztában legyenek a folyamatosan változó körülményekkel - tette hozzá a véleménykutatási igazgató.

A Szonda Ipsos felmérése szerint az emberek nem igazán bíznak abban, hogy a nehéz helyzet egységbe forrasztaná a magyar közéletet: a válaszadók 44 százaléka szerint semmilyen változás nem fog történni a napjainkat jellemző, feszültségekkel teli politikai közegben. Ugyanennyien a helyzet romlására, az ellentétek erősödésére számítanak, s csak kilenc százalékuk bízik abban, hogy a pártok összefognak a válság terheinek enyhítése érdekében - mondta el végül Závecz Tibor.