A diák holtestét, az amerikai sajtó által csak "gyilkosok fővárosaként" emlegetett Ciudad-Juarezben találták meg, csupán órákkal azután, hogy katonai egyenruhát viselő fegyveresek elrabolták. Az áldozatok között van a helyi hóhér is, aki novemberben már túlélt egy hat halálos áldozatot követelő autószerelő műhely elleni támadást. Négy további személyt fényes nappal lőttek le a város forgalmas utcáin.

A kedd estével kezdődött vérfürdőt követően további öt holtestre bukkant a ciudad-juarezi rendőrség. Az elkövetők két különálló csoportban dolgoztak, a kormány egyelőre tehetetlen a rivális bandák között folyó, már több ezer áldozatot követelő utcaháborúval szemben.

Az emberrablások gyakorisága tekintetében megállapítható, hogy Mexikó még az olyan országokat is megelőzte, mint a hírhedt Irak vagy éppenséggel Kolumbia. Csak 2008 során több mint ezer hivatalos bejelentés érkezett, ám az emberjogi szervezetek jelentései alapján a teljes szám, akár a hivatalos adatok triplája is lehet.

Háttér

Pablo Escobar a ’80-as évek hírhedt kolumbiai drogcsászára nemzethatárokon átívelő kokainbirodalmat épített ki. A szervezett bűnözés korábban soha nem látott profizmusa és összetettsége azzal fenyegetett, hogy a lassan lecsengő hidegháborús problematika egyenrangú örökösévé válik.

Washington akkor rémülhetett meg igazán, amikor Escobar rátette a kezét a már jól kiépült mexikói heroin és marihuána trafikokra, ezzel a kokain útja megnyílhatott a Karibi-térségen keresztül Dél-Florida felé is. 1985-re Mexikó a kolumbiai kokain többsávos sztrádájává vált az Államok felé.

A transzfer fő szervezőjének, Miguel Ángel Félix Gallardo 1989-es letartóztatásával a bandák egymásnak estek, a fegyveres konfliktus 2000-ig folyamatosan súlyosbodott. Ekkor a volt mexikói miniszterelnök, Vicente Fox kisszámú katonai erőt küldött az amerikai határ mellé, akik csekély sikerekkel vették fel a harcot a tomboló kartellekkel szemben.

A jelen konfliktus 2006-ban kezdődött, amikor a frissen megválasztott Felipe Calderón egy 6500-as szövetségi haderővel valóságos háborút hirdetett a drog ellen, jelenleg 45 000 katona és 5000 szövetségi rendőr érintett a kampányban, akik Közép-Amerika mintegy 26 térségében teljesítenek szolgálatot. 2006 decembere óta a fegyveres összecsapásoknak mintegy 6800 halálos áldozata van, ebből kb. 1500 Ciudad-Juarez közvetlen környezetéből – derül ki a Los Angeles Times január 13-i összefoglalójából.

Amerikai segítség

Calderón elnökségének első 18 hónapja alatt, a mexikói kormány 7 milliárd dollárt költött a drog elleni harcra. Mivel a mexikói kereskedők leginkább az amerikai piac igényeit szolgálják ki, ezért a probléma megoldásának a két ország hathatós közreműködésével kell megvalósulnia. Az úgynevezett Mérida kezdeményezést az Amerikai Kongresszus csak 2008 júniusában szavazta meg, mely voltaképpen egy három éves együttműködési tervezetet takar.

A Mérida részeként Mexikó és más közép-amerikai országok erőszakszervezetei amerikai kiképzéshez, modern felszerelésekhez és technikai berendezésekhez juthatnak összesen 1,6 milliárd dolláros értékben. Szeptemberben 12-én, a „Leszámolás” művelet részeként Amerika Guatemalával, Olaszországgal, Kanadával és Mexikóval közreműködve több mint 500, a kokain ügyletekben érintett nemzetközi bűnözőt kapott el, miután egy új olasz-mexikói drogcsatornára terelődött a figyelem.

Obama-Calderón csúcs

A hét elején Barack Obama demokrata elnökjelölt és Felipe Calderón mexikói elnök Washingtonban találkozott, hogy a hivatalváltás utáni közös munka fojtatásáról értekezzenek. Az amerikai külkapcsolatok közül jelenleg a mexikói az egyik legéletbevágóbb.

A drog mellett szó esett a gazdasági válságról, a szabadkereskedelmi egyezményről és a bevándorlásról is. Calderón kifejtette, hogy a kartelek elleni nemzetközi kooperáció már a Mérida jelenlegi fázisában is komoly sikerekkel kecsegtető és az együttműködés egy rendkívüli korszak nyitánya a mexikói-amerikai kapcsolatok történetében.