Kitörési pont, húzóágazat lehet - mondta hétfőn a konferenciát bemutató budapesti sajtóbeszélgetésen Barsiné Pataky Etelka néppárti európai parlamenti (EP) képviselő. Az űrkutatás azért is egyre fontosabb iparág, mert a remélhetőleg elfogadásra kerülő Lisszaboni Szerződés értelmében az Európai Unió hatáskörrel fog rendelkezni a területen - mondta a politikus, aki az európai műholdas navigációs rendszer, a Galileo-program jelentéstevője volt az EP-ben.

Az "űrkompetenciával" felvértezett Európai Unió jobban helytállhat a globális versenyben, biztonságot nyújthat polgárainak, felveheti a harcot a klímaváltozás ellen és kivívhatja a technológiai függetlenséget. A Galileo-programban használt technológia például versenyképes alternatívát jelenthet az amerikai GPS-szel szemben, a program harminc műholdja segíti a külső határok és a kereskedelmi utak védelmét, felvételeik révén pontosan megállapítható, hogy hova érdemes szélturbinát telepíteni és szélessávú internetkapcsolatot biztosíthat a legnehezebben elérhető területeken is, ami hozzájárul a digitális szakadék áthidalásához, és így a versenyképesség javításához - említett példákat Barsiné.

Az EP képviselője szerint a budapesti konferencia kiváló lehetőség arra, hogy Magyarország jobban bekapcsolódjon az európai űrkutatás vérkeringésébe. A tanácskozást a több mint 40 európai kormányzati űrkutatási ügynökséget, nemzetközi szervezetet, tudományos kutatóintézetet és vállalatot összefogó Eurisy hálózat szervezi. A konferenciára Svédországtól Szlovéniáig több mint tíz országból érkeznek szakemberek, előadást tart többek között Jean-Jacques Dordain, az Európai Űrügynökség (ESA) vezérigazgatója és Kai-Uwe Schrogl, az Európai Világűrpolitikai Intézet (ESPI) igazgatója.

A párizsi központú Eurisy legutóbb 2006-ban rendezett a mostanihoz hasonlóan nagyszabású konferenciát a közép-kelet-európai térségben. Barsiné Pataky Etelka szerint a Prágában tartott tanácskozás nagy lendületet adott a cseh nemzeti űrkutatási törekvéseknek, és két év múlva Csehország teljes jogú tagként csatlakozott az ESA-hoz, amelynek Magyarország még mindig csak együttműködő állama, pedig a csatlakozási folyamatot korábban kezdte, mint Csehország.

Fotó: Oláh Csaba