Nem a fénnyel van a baj, hiszen a világítás az emberrel egyidős, mégsem jelent a kezdetektől fogva fényszennyezést - mint ahogy ma sem lehet szennyezésként értékelni minden egyes mesterséges fényt. Amikor a gyertyák, fáklyák, tűzhelyek fénye világított, nem volt fényszennyezés.

Mit értünk tehát pontosan a fényszennyezés alatt?

A fényszennyezés a rosszul tervezett éjszakai világítás, azaz az égbolt felesleges megvilágításának (a közvilágítás, a reklámok stb.) az eredménye. A sötétséget kimossa a fényt az éjszakából, ezzel teljesen megváltoztatva a fény ritmusát, mely az emberekre és az állatokra egyaránt nagy hatással van. Mit is jelent ez? Biztosan mindannyian láttunk már lepkéket kőrözni az sötétben világító lámpa csapdájába esve, mint ahogy talán már éjszaka daloló pacsirtákat is hallottunk - ez is a fényszennyezés hatása



Rákot okoz

Az ember bioritmusát is megzavarja az éjszakai világosság, főleg ha azok zajhatással is társulnak. Az ablakon beszűrődő erős közvilágítás ugyanis elfojtja a melatonin (sötétben, alvás közben termelődő hormon) termelését. A melatonin éjjel a tobozmirigyben termelődik, befolyásolja az alvás-ébrenlét ritmusát, a hangulati életet, a hőszabályozást, a zsíranyagcserét, és a nemi funkciókat. A Haifai Egyetem fényszennyezéssel foglalkozó kutatói azt is kimutatták, hogy az éjszakai túl sok fény a tumorszupresszív, azaz a rákot visszaszorító melatonin hormon termelődését gátolja, így növelve a rák előfordulásának veszélyét. Környezetepidemiológiai tanulmányok már világszerte jelezték, hogy az éjszaka is dolgozó nőknél a mellrák előfordulásának valószínűsége 60%-kal magasabb.

Mikortól beszélhetünk erről a jelenségről?

Az első világháborúban már biztosan létezett, hiszen a légitámadások idején szigorú elsötétítési szabályokat vezettek be az országok. A XX. század második felében a fejlett országok gazdasága nagy iramban fejlődött melynek következtében megjelentek a kivilágított felhőkarcolók és tornyok. Wiskonsinban 1957. szeptember 20-a reggelén például egy torony 150 méteres körzetében 20.000 elpusztult madár tetemét találták. Ezt még számos ilyen és ehhez hasonló eset követte a világon mindenütt. A jelenség nem új, nézzük tehát hazánk hogyan próbál megbirkózni ezzel a civilizációs betegséggel.

És mi a helyzet Magyarországon?

A magyarországi helyzetről Lauer Zoltánt a TIT Budapesti Planetárium csillagászát kérdeztük, aki elmondta, hogy hazánkban is főleg a nagyvárosokban számolhatunk a fényszennyezés veszélyeivel úgy, mint Budapesten, Debrecenben, Szolnokon. Véleménye szerint a legnagyobb gondot (az embereknek és az állatoknak egyaránt) az éjszakai világítás mennyisége és az égboltra irányított közvetlen fények okozzák. A figyelemfelkeltés érdekében állandóan villogó diszkófények különösen zavaróak a csillagászok számára is. A probléma lényege az, hogy nem a föld felé irányítják a fénysugarakat. Célszerű lenne tehát a közvilágításban olyan lámpatestek létrehozása, amelyek nem szórják a fényt, hanem célirányosan csak lefele világítanak. A Zselic hegységben folyamatban van továbbá egy csillagos ég rezervátum kialakítása, amely hazánkban az első ilyen kezdeményezés lenne.

A jogi szabályozás gyerekcipőben jár

Olaszország több tartománya is megalkotta saját fényrendeletét, Csehországban pedig 1998-ban hozták meg az első törvényét ebben a témában. Magyarországon ezidáig egy önkormányzati rendelet hivatott korlátozni a fényszennyezés mértékét. Ez az szabályozás a Komárom-Esztergom megyei Dág községében született meg - Magyarországon először. Az ő példájukat az ország többi települése is bátran követhetné.