Mint Freund Tamás akadémikus, a konferencia elnöke rámutatott, az emberi agy nem a mai információs környezet kezelésére evolválódott. A vizuális és akusztikus ingerözön adaptációs nyomásként nehezedik az agyra, jelentősen megnövelve az idegi és pszichiátriai kórképek gyakoriságát. Másrészt a lakosság öregedése miatt növekszik az Alzheimer-kór és egyéb demenciák gyakorisága.

Mindez óriási kihívást jelent az agykutatás számára, amely által jobb gyógyszerek kifejlesztése, megelőzési stratégiák kidolgozása vált lehetővé. Ugyanakkor az agykutatásnak méltatlanul kevés figyelem és anyagi támogatás jut. Míg a neurológiai és pszichiátriai kórképek költségei Európában a betegellátás finanszírozásának 35 százalékát emésztik fel, az agykutatás mindössze 8 százalékkal részesül az egészségügyi kutatások támogatásából - mondta bevezetőjében Freund Tamás.

Jes Olesen, az Európai Agytanács (EBC) elnöke is a kutatásfinanszírozásban megmutatkozó aránytalanságokra helyezte a hangsúlyt. Mint mondta, az unióban elsősorban a daganatos, szív- és érrendszeri betegségekkel, valamint az AIDS-szel kapcsolatos kutatásokra irányul a figyelem, holott az EBC adatai szerint a kontinens lakosságának 27 százaléka, 127 millió ember szenved valamilyen, a központi idegrendszert érintő kórképben. E betegségek összköltsége évi 386 milliárd euró, míg az agykutatásra 4,1 milliárd eurót fordítanak éves, s az összeg 80 százalékát a gyógyszeripar biztosítja.

A figyelemhiány okait taglalva Jes Olesen kitért az erős betegszervezetek hiányára. Az idegrendszeri kórképekben szenvedőknek ugyanis "nincs elég energiájuk", hogy összefogjanak és cselekedjenek. A másik gond a betegek és hozzátartozóik rejtőzködése, hiszen az agyi betegségek stigmatizálnak.

Mint Jes Olesen hangsúlyozta, a szakmai és betegszervezetek összefogására, együttes cselekvésére van szükség, bizonyítani kell, hogy mekkora gondot jelentenek ezek a betegségek, szorgalmazni kell a megelőzést, kezelést és rehabilitációt. Ismertetése szerint az EBC egy úgynevezett konszenzusos dokumentumot dolgozott ki az európai agykutatásról, amelyben 45 fő kutatási területet határoztak meg, felvázolva, hogy mit kell tenni a jövőben Európában, s ennek mi lesz a várható haszna.

Vécsei László, a Magyar Ideg- és Elmeorvosok Társaságának elnöke a hazai helyzetet ismertette. Adatai szerint Magyarországon egymillió ember szenved migrénben, 1,35 millió a szorongásos beteg. Demenciában százezren szenvednek, 60-70 ezer az epilepsziás, 18-20 ezerre tehető a Parkinson-kórosok száma. Az agyi érbántalom, a stroke évente egy kisváros lakosságát, 38 ezer főt sújt. Összességében 3,5 millióra tehető Magyarországon a neuropszichiátriai betegségekben szenvedők aránya.

Vécsei László "a XXI. a tanulságait" összefoglalva, rámutatott, hogy az idegtudományok fejlődése kiemelkedő fontosságú Európa és az egész világ számára, hatékony támogatása megtérül mind az egyén, mind az egész társadalom számára.