A folyamatok látszólag egyszerűek, matematika az egész, ezért csodálkozhatunk is azon, hogy hol csúszhatott hiba a számításba?

A Hírextra Csaba László közgazdász professzort az Egyesült Államok és Oroszország gazdasági helyzetéről kérdezte.

Mi az oroszok olajár politikája?

Alapvetően az oroszok világpiaci áron adják az olajat. Létezik, azonban egy orosz belső, speciális ár mely valamivel kisebb a külső árnál. Ez az ár kétoldalú viszonylatban érvényes, tehát kedvezményesen juthatnak olajhoz a közel külföldi országok (mint Ukrajna) és a FÁK tagállamai (pl. Moldova, Fehéroroszország) viszont ez alól a Balti Államok kivételt képeznek.

Mi okozza az orosz gazdaság mélyrepülését?

Oroszország esetében a fő gondot az okozza, hogy amikor mélyreható reformokat vezethettek volna be, nem tették. A 2001-es egy kulcsos adórendszer bevezetése óta nem hoztak semmiféle újítást, melyből adódóan a gazdaság teljes mértékben az olaj és gáz üzletekre kényszerült ráállni. Az egyoldalú gazdaságpolitikának az sem tett jó, hogy a kül-és belföldi befektetőkkel nehezen értettek szót, mely tőkemenekülést eredményezett. Oroszországban stagnálás körüli helyzet állt elő, ami az olaj és gáz árakon már most érzékelhető. Az orosz közgazdászok ugyan előre jelezték a válság közeledtét, de valamilyen okból nem hallgattak rájuk.

Mi a helyzet az Egyesült Államok gazdaságpolitikája terén?

Az Egyesült Államokban az eszement költekezés politika folyik, mely egy elhúzódó recesszió alapjait veti meg. Pont az ellenkezőjét csinálják, mint amit a közgazdaságtan javasol: a monetáris politika azáltal, hogy lényegében nulla kamatra adott hiteleket, gyakorlatilag elvesztette minden gazdaságalakítói szerepét. A központi bank gyakorlatilag képtelen hatással lenni bármilyen konjunktúra politikai tevékenységre, mely önmagában véve is baj.

Miért rendült meg a bizalom a kormány pénzügyi politikája iránt?

A költségvetési kiadások mértéke igen nagymértékben megugrott, ami bizalmi válságot okozott. Az emberek csak az újabb és újabb adóemeléseket érzékelik és a válság elmélyülését. Az Egyesült Államok most egyenesen vágtat Japán irányába: ott ugyanis már másfél évtizede nem tud a kormány hatást gyakorolni a gazdaságra és ez egy igen veszélyes dolog.

Van remény a változásra?

Remélem, hogy az új kormányzat megtudja állítani ezt a folyamatot. Obama körül ugyanis sok az olyan közgazdász, akik elméletben és gyakorlatban is eredményes gazdaságpolitikát képviselnek, úgy, mint például a Gazdaságpolitikai Tanácsadók Bizottságának a vezetője, Lawrence Summers és Cristina Romer. Másrészről pedig azért is van ok a reményre, mert ezek a közgazdászok a hetvenes évek elején az idősebb Bush után megoldásra váró egyensúlytalan helyzetet is eredményesen kezelték.

Az interjú után elgondolkoztam a legelső kérdésen. A fentieket olvasva az emberi tényező az mely a gondot okozhatja, hogy csak egy pár példát említsünk: speciális árak, veszekedő befektetők, bizalmatlanság. A számításba ott csúszott a hiba, hogy a gazdasági folyamtatokat, nem más, mint az ember irányítja.