Hodúr Cecília tudományos dékánhelyettese MTI-nek elmondta, a Mérnöki Kar kutatói és konzorciumi partnereik hároméves munka eredményeképpen olyan technológiát dolgoztak ki, amely a mezőgazdaság és a feldolgozóipar lignocellulóz tartalmú hulladékából - például bogyósgyümölcs préslepényből vagy cukorcirok szalmából - magas hatékonysággal képes a bioüzemanyagok alapanyagául szolgáló etanolt előállítani.

Az eljárás során különböző enzimek és élesztőgombák segítségével a cellulózból először cukrot, majd második lépésként alkoholt termelnek. A kialakított technológia lehetővé teszi, hogy a kiindulási alapanyag szénhidrát tartalmának 55-60 százalékát etanollá alakítsák - magyarázta a szakember.
Az egyetemi oktató közölte, jelenleg világszerte a bioetanol előállításához könnyen lebontható szénhidrát tartalmú haszon- és takarmánynövényeket - kukoricát, búzát - használnak. Az elmúlt évek terméseredményei, a gabonaárak, illetve a fejlődő országok tiltakozása miatt, ezek a növények nem jelentenek hosszú távú megoldást. A Szegeden kidolgozott módszer ezzel szemben növényi hulladékból képes előállítani az etanolt, környezetbarát módon, anélkül hogy élelmiszertermelésre alkalmas termőterületeket veszítenénk el.

Hozzátette: ráadásul az alkoholtermelés után visszamaradó anyagok hasznosíthatók, biogáz vagy jó minőségű komposzt állítható elő belőlük.

Az elmúlt évek munkájának eredményeként a technológia elkészült, jelenleg a módszer ipari méretekbe történő átültetésén és tökélesítésén dolgoznak. A megoldandó problémák között szerepel például az, hogy ha a folyamat során túl magasra emelkedik a cukorkoncentráció, jelentősen lelassul az alkoholtermelés. A kutatók ezért membránok segítségével igyekeznek a cukor egy részét elkülöníteni.

Hodúr Cecília elmondta, az, hogy a kutatási eredményekből mikorra születhet ipari alkalmazás, elsősorban azon múlik, milyen erőforrásokat tudnak biztosítani a munkához.