Az ENSZ kereskedelmi adatainak alapos vizsgálata után jutottak arra a megállapításra a kutatók, hogy évente egymilliárd béka lesz a konyhaművészet egyes fortélyainak áldozata. A két legfőbb importőr, Franciaország és az Egyesült Államok mellett számos kelet-ázsiai ország is az elsőszámú "békafogyasztók" között szerepel.

A kétéltű állatok körülbelül egyharmada tartozik a veszélyeztetett fajok közé, és a legnagyobb problémát a természetes élőhelyük elvesztése jelenti. Komoly veszélyforrás ezenkívül a békák számára a vadászat, a klímaváltozás, a környezetszennyezés és a különböző betegségek, elsősorban egy chytridiomycosis néven ismert pusztító gombabetegség, mely már számos békafajt sodort a kihalás szélére.

A Conservation Biology című tudományos folyóirat következő számában megjelenő tanulmány szerint, a múltban igencsak alábecsülte a világ a vadon élő békák világkereskedelemben "betöltött szerepét".

A "békacomb ott szerepel az európai iskolák menzáinak étlapjain, az ázsiai piacok pultjain és az ebédlőasztalokon, valamint a legkülönbözőbb éttermekben szerte az egész világon" - mondta Corey Bradshaw, az ausztrál Adelaide-i Egyetem professzora. "Ezek a kétéltűek már így is a legveszélyeztetettebb állatok közé tartoznak, a betegségek, az élőhely elvesztése és a klímaváltozás miatt. Az pedig, hogy az emberek jó étvággyal rágcsálják a békák combjait, egyáltalán nem segít az állatok helyzetén" - tette hozzá Bradshaw.

Néhány országban a békákat kifejezetten fogyasztás céljából tenyésztik, ám ezekkel a kétéltűekkel nem foglalkozott a mostani tanulmány. Bradshaw professzor vizsgálatai szerint egyébként Indonézia a legnagyobb "békabeszállító" - évente mintegy 5 ezer tonna eladott kétéltűvel -, és egyben ez az ország az egyik elsőszámú fogyasztó is.