A szakember szerint az ilyen építészeti, bűnmegelőzési megoldásokkal akár 60-70 százalékkal is vissza lehet szorítani a bűnözést a külföldi tapasztalatok szerint.

Az Országos Kriminológiai Intézet (OKRI) kiadásában megjelent kötetben magyarországi és nemzetközi példákat egyaránt megvizsgáltak a kutatók, két budapesti lakótelepet - a békásmegyerit és a Római útit -, valamint egy amszterdami, egy kelet-, és egy nyugat-berlini, egy krakkói, továbbá egy bristoli lakótelepet elemeztek az említett szempontok alapján.

A kötet szerkesztője felhívta a figyelmet arra, hogy egy tavalyi magyarországi felmérés szerint a bűncselekmények 80 százalékát városban követik el, és az összes bűncselekmény 60 százaléka a vagyon ellen irányul. Ráadásul a sűrűn lakott területeken jobban koncentrálódik a bűnözés, a lakótelepeken élők több mint 7 százaléka válik bűncselekmény áldozatává.

Az áldozatok 40 százaléka - az 1.500 ember megkérdezésével készített felmérés szerint - nem jelentette az esetet a rendőrségen, mert nem bízott az elkövető kézre kerítésében. Hetven százalékuk a lakókörnyezetében vált áldozattá, és jellemzően kisebb súlyú bűncselekmények következtében.

Irk Ferenc kriminológus, a könyv egyik szerzője arra hívta fel a figyelmet, hogy a lakótelepeken található rendezetlenség, az össze-vissza parkoló autók, a sötét kapubejárók és árkádok, magas, dús bokrok (ahol megbújhatnak az elkövetők) mind-mind csökkentik az ott lakók szubjektív biztonságérzetét. Mint mondta, ezek felszámolására is oda kellene figyelni a panelházak felújításakor.

Dallos Endre mérnök szerint a legfontosabb probléma az, hogy a lakótelepeken nincs úgynevezett közösségi kontroll, amit az ott lakók gyakorolnak a saját területük felett.

Windt Szandra szociológus a kötetben a külföldi példákat mutatja be, például, hogy panelépületek 4-6 szintesre "visszabontásával", az átlátható lépcsőházakkal, a felszabdalt folyosókkal hogyan lehet megelőzni, hogy az ott élők bűncselekmény áldozatává váljanak.