Az Information Clearing House népszerű amerikai „underground” hírportál, melynek jelszava: „hírek, amelyeket nem talál meg a CNN-en, vagy a FoxNews-on”. Az újság interjút közölt Noam Chomskyval, aki az USA külpolitikájával kapcsolatban nyilatkozott Afganisztánról, Pakisztánról, s az izraeli-palesztin konfliktusról is.

Elmondta: a pakisztáni kormányhoz hasonlóan Karzai afgán elnök is jelezte az USA felé, hogy a bombázások csak erősítik, eltökéltebbé teszik a terrorizmust, veszélyeztetve az államuk épségét. Az elemző szerint azonban nem lesz komolyabb változás, hiába szeretne pontos tervet kapni az afgán politikai vezetés az idegen haderő kivonását illetően. Senki nem reagált. A Bush-doktrína érvényben marad – mondja az elemző, azaz az Egyesült Államok továbbra is indikálni fogja magának a jogot arra, hogy Pakisztánt szabadon bombázza.

Britek és az Arab Liga

A britek pontot tudtak tenni a terror végére – nyilatkozta az elemző. Ehhez annyit kellett tenniük, hogy legitimként elfogadták az észak-írek és az IRA által felhozott panaszokat, melyek megválaszolatlansága és asztal alá söprése jelentette a terrorizmus forrását. Ez a belátás azonban hiányzik az amerikai oldalon, s az izraeli oldalon egyaránt.

Ebből a szempontból érdekes volt az új amerikai elnök sajtókonferenciája, amelyben az Arab Liga által is támogatott szaúdi béketervről nyilatkozva elmondta: tartalmaz konstruktív elemeket, történetesen az arab államok és Izrael viszonyának normalizálását. Chomsky szerint Obama ezen interpretációja csúsztatás, az Arab Liga tervezetének lényege éppen az, hogy az együttéléshez szükséges konfliktust egy, a két állam között megszületett egyezségre kell építeni. Erről egy széleskörű nemzetközi konszenzus is megvan, amit egyedül az USA és Izrael blokkol, elszigetelve magukat a világtól.

Hamasz

Chomsky azzal kapcsolatban is kritizálta az izraeli kormányzatot, hogy nem hajlandóak tárgyalni a szabad választásokon megválasztott vezetőkkel, tudniillik a Hamasszal.

Chomsky azt sugallja, amire sokan gondolnak: Barack Obama nem új politikát, hanem (részben) új embereket vitt csak a Fehér Házba. Mindenesetre az új elnök gyakorlatilag még meg sem hozta első döntését, máris 12 százalékot esett a népszerűsége. A shownak vége, a felhajtás lecsengett, maradtak a szikár tények: az USA erkölcsi vereséget szenvedett Irakban, de Afganisztánban is, az Egyesült Államok által hagyományosan támogatott Izrael pedig továbbra sem tudja megválaszolni azt a kérdést, hogy a civil áldozatok száma miért jár ezernél Gázában, miközben máskor az izraeli hadsereg olyan ügyesen likvidált terroristavezéreket, célzott támadásokkal…

Ébredés után

A hétköznapok ugyanazok, mint voltak, a rózsaszín köd szertefoszlott. Obama megválasztásának hírére nem állt helyre az amerikai jelzálogpiac, s nem tört ki a béke a Közel-Keleten. A világ társadalma vagy ellenzi az izraeli agressziót, mert brutális mennyiségű ártatlan pusztul bele az izraeli lövedékekbe. Másik – jóval kisebb – része támogatja a gázai harcokat, mert véget kell vetni a Hamasz rakétatámadásainak, s nekik meggyőződésük, hogy erre nincs más lehetőség. Az azonban – higgyünk benne – mindkét táborban közös, hogy senki sem akar vérfürdőt. Pár lobbistát, vezetőt és megvezetettet leszámítva.