Bodor Kornél, a Deloitte Feltörekvő Középvállalatok Csoport vezetője szerint a bankok általában kiemelt jelentési követelményeket támasztanak vállalati ügyfeleikkel szemben, mégis úgy tűnik, hogy az eddigi gyakorlat a legtöbb bank számára a jelenlegi gazdasági környezetben már nem jelent elegendő bizonyosságot. A bankok emiatt a jövőben várhatóan még szigorúbb feltételekhez fogják kötni döntéseiket - vagyis átláthatóbb működést, nagyobb transzparenciát, és ennek megfelelően szigorúbb jelentési rendet követelnek meg ügyfeleiktől.

A transzparenciát egyre hangsúlyosabb tényezőként kezelő banki gyakorlatnak az egész piacra nézve érvényes üzenete van. Ennek lényege, hogy minden felelősen gazdálkodó cégnek időről-időre frissítenie kell információit az üzleti partnereiről, és figyelemmel kell kísérnie azok pénzügyi helyzetét. Alapvető üzleti érdek az informálódás, aminek révén a vállalkozások számos, viszonylag könnyen előre látható problémától óvhatják meg magukat – például attól, hogy valamely korábban megbízhatónak ítélt partnernél egyszer csak bennragadjanak a kinnlevőségeik.

Ezért ma már egyáltalán nem mindegy, a cégek milyen adatokat és milyen formában közölnek magukról. Különösen érvényes ez a feltörekvő középvállalatokra (FKV), amely cégek még nem érték el a nagyvállalati kategóriát, 2-13 milliárdos árbevételűek, komoly helyi kompetenciájuk és piacuk viszont a válság kirobbanása előtt stabil alapot jelentett számukra a további növekedéshez - most azonban nehezebben jutnak finanszírozáshoz.

Bodor Kornél kiemelte: ezek a dinamikusan fejlődő, éves szinten akár 15-20%-os növekedésre is képes helyi vállalatok főként méretükből fakadóan könnyebben képesek reagálni a külső hatásokra, így a mostani válság hullámait is nagyobb rugalmassággal kezelhetik. A rugalmasság feltétele mindenekelőtt az, hogy eladható, a piaci igényeket naprakészen kielégítő termékekkel és szolgáltatásokkal legyenek jelen a piacon, de legalább ennyire fontos az is, hogy képesek legyenek megfelelni a velük szemben támasztott szigorúbb külső elvárásoknak. A feltörekvő középvállalatoknak a befektetőik, hitelezőik, üzleti partnereik felé jól értelmezhető és hiteles adatokat kell közölniük magukról, ha meg akarják tartani, vagy éppen ki szeretnék érdemelni a bizalmukat.

Az FKV-k a transzparencia növelésével most nem csak a túlélésüket, hanem biztos fejlődésüket is megalapozhatják. Tőkebevonás, vagy hitelek megszerzése nélkül sokan talán a növekedésük minimális ütemét sem lennének képesek biztosítani, ugyanakkor a passzivitás, a kivárás, a válság gyors lefolyásában való reménykedés most akár könnyen vissza is üthet. Az a feltörekvő vállalat, amely a befektetők és hitelezők szemében nem tud, vagy nem akar eleget „mutatni magából”, könnyen versenyhátrányba kerülhet, az a vállalkozás viszont, amely képes elég gyorsan alkalmazkodni a megváltozott elvárásokhoz, képes megbízható, egyértelmű információkat közölni partnerei felé, most lényegesen jobb feltételekkel indulhat a többieknél.
Mitől lesz transzparens a cégünk működése?

Gion Gábor a Könyvvizsgálati üzletág vezető partnere szerint az egyre szélesebb körben alkalmazott, fenntartható vállalati fejlődésről szóló jelentések, vagy a hazai gyakorlatban alkalmazott, úgynevezett üzleti jelentések természetesen rengeteg hasznos adatot és információt tartalmaznak az adott vállalkozásról a partnerek és hitelezők számára. Azonban e jelentések egyike sem elég – és főleg nem elég szabályozott - ahhoz, hogy valódi, teljes transzparenciáról beszélhessünk. A transzparencia megteremtésének alapvető eszköze változatlanul a pénzügyi beszámoló, amely az egyetlen, mindenkire vonatkozó szabályozott jelentési kötelezettség, és amelyet ennek megfelelően minden vállalatnak egyértelmű sztenderdek és számviteli előírások mentén kell teljesítenie - legyen szó akár tőzsdei, akár nem tőzsdei cégről.

A valódi transzparencia irányába tett következő lépés a pénzügyi beszámoló független megerősítése, vagyis a külső szakértő által elvégzett könyvvizsgálat, amelynek során az összetett vállalati rendszerek bonyolult folyamataiban is jártas könyvvizsgáló szavatolja a vállalkozás által, jelentésében közölt információk helytállóságát. A szigorodó banki-hitelezői elvárások miatt elképzelhető, hogy a jövőben maguk a bankok is szigorúbban fogják vizsgálni a jelentések tartalmát, esetleg részletesebb ellenőrzésnek alávetni a beszámolókat, még a nem korlátozott könyvvizsgáló jelentés ellenére is. A bankok döntéseit ennek során természetesen számos tényező befolyásolja, ezek közül azonban az egyik mindenképpen maga a könyvvizsgálóba vetett bizalom, amely általában a cég méretével - ennek megfelelően a rendelkezésére álló szakembergárdával - és a tőkeerejével is összefügg.

Fontos megjegyezni ugyanakkor, hogy még megbízható információtartalma, és a transzparencia szempontjából kiemelkedő jelentősége ellenére sem szabad egyetlen könyvvizsgálói jelentés, vagy éves beszámoló felé sem túlzott üzleti elvárásokkal közelíteni. A pénzügyi beszámoló vizsgálata elengedhetetlen, önmagában viszont nem elégséges ahhoz, hogy egy céget teljesen megismerjünk. Ehhez a vállalkozás menedzsmentjének összetételére és szakmai felkészültségére vonatkozó információk, vagy például a vállalat referenciáinak megismerése is szükségesek, az üzleti döntések előkészítésének a részét kell, hogy képezzék ugyanúgy, mint a társaság pénzügyi beszámolójának az elemzése - emelte ki Gion Gábor.

A nemzetközi jelentési szabványok – például a jó eséllyel globális szabvánnyá fejlődő IFRS – alkalmazása sok, főként a hazai piacon mozgó vállalkozás szemében feleslegesnek és bonyolultnak tűnik. Egy határon túli üzleti partner beszámolójának értelmezése során, tervezett tőkebevonás esetén, vagy például a központi szintű banki hiteldöntések előkészítésekor is az átláthatóságot szolgálja ellenben, ha a társaság érthetően, egységes, nemzetközi számviteli elvek mentén képes bemutatni saját piaci értékét - adózott eredményén, saját tőkéjén, vagy egyes mérlegtételeinek besorolásán keresztül. A hazai és a nemzetközi standardokból adódó különbségek miatt sokszor jelentős eltérések mutatkozhatnak a beszámolókban, ami nagyon megnehezíti például azt, hogy egy külföldi bank, vagy befektető valós képet alkosson magának a társaságról. Számos esetben az IFRS szerinti jelentés ezért már ma sem opcionális, hanem például tőzsdére lépéskor, vagy egyes bankok gyakorlatában a kötelező elv.

Az elérhető legnagyobb transzparencia szempontjából éppen ezért vélhetően az IFRS alkalmazása jelenti a jövőt a feltörekvő középvállalatok számára. A nemzetközi szabvány alkalmazása, a neki tulajdonított bonyolultság ellenére azoknál a vállalkozásoknál, amelyek rendszerint szokványos tranzakciókat hajtanak végre - és ez jellemző a feltörekvő középvállalatok több mint 90 százalékára - alig különbözik a magyar számviteli törvényétől. Egyes bonyolult, például származékos tranzakciók könyvelése az IFRS szerint is igen bonyolult, aminek oka, hogy a szabványnak követnie kell az egyre változatosabb és összetettebb tranzakció-típusokat. A Nemzetközi Számviteli Bizottság ugyanakkor már bejelentette, hogy hamarosan megjelenik az IFRS-nek egy egyszerűsített, kifejezetten kisebb, illetve középvállalatoknak szánt változata is – tette hozzá Gion Gábor.