A maradványokat egy szarkofágban találták a dómban tavaly ősszel régészeti feltárások során. Aprólékos vizsgálatok nyomán, nagyjából egy éven belül kiderül, valóban a keleti frank király feleségének földi maradványairól van-e szó, és arra is fény derül, milyen idős nőről van szó, érte-e stressz életében, és milyen ételeket fogyasztott. DNS-vizsgálatot is végeznek majd.

A halott maradványait egy ólomszarkofágban találták meg, vászonkendőbe bugyolálva, és a szakértők legnagyobb meglepetésére egy 1510-re dátumozott, üresnek hitt kenotáfium (színleges sírhely) belsejébe rejtve.

Magdeburg hajdani lakói nagy körültekintéssel helyezték el 36 évesen elhunyt királynőjük maradványait, olyan helyre, amelyre mások valószínűleg nem gondoltak, és az is feltehető, hogy az idők folyamán többször megváltoztatták a királynő nyughelyét - mondta el Lutz Trümper, a város polgármestere.

A 70 cm hosszú és 25 cm széles kicsiny ólomszarkofág és az azt rejtő kenotáfium több felirata utal Edit királynéra (910-946), akinek szoros kapcsolata volt a várossal, amelyet eljegyzésükkor, 929-ben Ottó ajándékozott az asszonynak.

A halotti maradványok feltárása vitát váltott ki, a magdeburgi székesegyház hitszónoka, Giselher Quast azzal vádolta a régészeket, hogy megsértik a holtak békéjét.

"Az evangélikus egyház tagjai soha nem bántották ezeket a sírokat" - mondta Quast, aki hangsúlyozta, ő nem érdekelt a szenzációs felfedezésekben, csak abban, hogy a halottak békében nyugodjanak.

Edit vagy Edgith királyné I. (Idősebb) Eduárd, Wessex királyának a lánya volt, Nagy Alfréd unokája és egyenesági leszármazottja Szent Oszvaldnak, és így a régi angolszász dinasztia tagja.

Ottó és az ő házasságából született a fiatalon elhunyt Liudolf sváb herceg, és Liutgard, aki Vörös Konráddal kötött házasságot és így a szász dinasztia anyja lett.

Nagy Ottó (912-973) a német történelem egyik legjelentősebb uralkodójának számít. 936-ban koronázták német királlyá, 962-ben pedig római császárrá. Szarkofágja a magdeburgi dómban található.