Volt egyszer egy Afrikai Bizottság

Afrika országának vezérei ismét összeültek - ezúttal az etiópiai Addisz-Abebában -, hogy a tavaly júliusi csontvázra (így nevezik az egyezséget, amit a legutóbbi Egyiptomban összeült hasonló összeülés elfogadott) némi húst és bőrt is ráhúzzanak. Az egyesülés fő támogatója, Muammar al-Kadhafi, Líbia elsőszámú embere (bár hivatalos pozíciója 1979 óta nincs). Ő és egyéb támogatói - mint Szenegál elnöke, Abdoulaye Wade - évek óta sürgetik egy hasonló gondolat megfogalmazását, mivel szerintük csak így lehet hatékonyan fellépni a szegénység ellen, kezelni a globalizáció hátrányait, és megoldani a kontinens konfliktusait. Eddigi ellenzőik - elsősorban a globalizációban érdekelt, gazdasági nagyhatalomnak számító Dél-Afrikai Köztársaság - szerint viszont az ötletkép túlságosan távoli és nem épp praktikus.

Minden esetre az Afrikai Bizottság összeült, és gazdasági világválság ellenére az egyik fő téma az ország infrastruktúrájának fejlesztése volt. Várhatóan döntenek majd a hánytatott Zimbabwe sorsáról is: még szombaton az Afrikai Unió (AU) Zimbabwe ellen bevezetett szankciók feloldása mellett érvelt, mivel úgy néz ki hamarosan a gyakorlatban is érvényesülni fog a szeptemberi Hatalom-megosztó Egyezmény (Morgan Tsvangirai ellenzéki vezető lesz február 11.-től a kormányfő, Robert Mugabe eddigi diktátor pedig az államfő). Az is biztos, hogy február végéig hazatérnek kongóból az ott állomásozó Ugandai és Ruandai katonák - ezt Jospeh Kabila kongói elnök jelentette be még Kinshasában.

Új formában, nagyobb erővel

Az első napon csupán „átnevezték” a bizottságot hivatallá, ami majd elviekben az új Egyesült Államok kormánya lenne. A kormány külön kormányfővel és alelnökkel bírna, valamint a jelenlegi AU megbízottak olyan minisztereivé avanzsálnának át, amikhez „közös szakértelem” kell. Előreláthatólag ilyen lesz például a szegénység visszaszorítása, az infrastruktúra kiépítése, a járványügy, a béke és biztonság, valamint a nemzetközi bűnözés és terrorizmus.

Persze ezzel nem mindenki ért egyet. Jakaya Kikwete, Tanzánia elnöke - aki jelenleg az AU elnöke is - úgy ítéli, hogy a lépés sértené Afrika mind az 53 országainak szuverenitását. Szerinte bár nagyobb meghatalmazása, költségvetése és kapacitása lenne az új szervezetnek, de fél attól, hogy ez a hatalom miként oszlana el. Ugyanakkor Kikwete szerint, az Afrika vezetőit gyakran tüzesen lehordó Kadhafi most „kifejezetten támogató” volt.

Egy neve elhallgatását kérő kelet-afrikai delegátus-tag szerint félő, hogy a kezdeményezés Kadhafi játékszerévé degradálódik, ugyanis az ehhez kellő pénz jelentős részét ő küldte szét a kontinens különböző részeihez. „Mivel fontos neki, így megvitatják. De a működését jelentő kihívás nyilvánvalóan hatalmas” - fogalmazott. A Bizottság elnöke, Jean Ping szerint az egyesülés megvalósítására előreláthatólag 9-35 év kell majd, és ez kihat majd a kereskedelemre ugyanúgy (gondoljunk az EU-s vámhatárokra), mint a klímaváltozásra.

Hétfőn az AU kijelentette, hogy sietteti a gazdag államok drog elleni fellépését Afrika nyugati részében. Szerintük Nyugat-Afrika erős kolumbiai drog-kartell támadás alatt van, ami évente ötven tonna kokaint exportál a térségbe, és még körülbelül ennek dupláját azon célból, hogy onnan Európába juttassa. Bármi is történik azonban szerdáig, az gyakorlatban maximum az újabb ülés összehívásakor, vagyis júliustól kezdhet érvénybe lépni.