32 nyelven beszélő szakfordító
Harminckét nyelven beszél Joannisz Ikonomu 44 éves görög EU-szakfordító, de nem pihen babérjain: most belevág az amharába, mert kedveli az etióp konyhát. "A második sémi nyelv már nyilván könnyebben megy" - vélekedik a héberül is beszélő nyelvzseni.
2009. február 5. csütörtök 09:45 - Hírextra
Hétköznapjai azzal telnek, hogy Brüsszelben az Európai Unió megbízásából jogi szakszövegeket fordít dánról vagy portugálról görögre, esetleg azeriről vagy fehéroroszról angolra. Aki négy munkanyelvnél többet képes használni, azt már kiemelkedő képességűnek tekintik az uniós tolmácsok és fordítók körében. Joannisz ötször ennyi nyelven dolgozik.
Ellentétben a legtöbb "soknyelvű" emberrel, Ikonomu története nem azzal kezdődött, hogy különböző anyanyelvű szülők gyermekeként varázsolta el tudatát a nyelvi változatosság. A görög pénzügyminisztériumi igazgató atya és a hittantanárnő anya nem is igazán érdeklődött a nyelvek iránt. Joanniszt azonban bosszantotta, hogy Kréta szigetén vakációzva nem értette a turisták beszédét, ezért ötéves korára megtanult angolul, két évvel később németül, tíz éves korára olaszul. A többi már ment, mint a karikacsapás.
Nyelvtehetségét maga sem tudja megmagyarázni, egyszerűen "ragad rá" az idegen szó. Szülei mindenesetre lelkiismeretesen vették neki az audio-segédanyagot azokhoz a nyelvekhez, amelyekhez nem volt könnyű nyelvtanárt találni. Később aztán egyetemek sorát látogatta végig, különböző ösztöndíjakkal: járt a Columbián, a Harvardon, Bécsben, Pekingben és
Tenerifén.
Már régen ott tart, hogy pusztán az idegen nyelv ismerete kevés számára: a nyelv csupán kulcs különböző kultúrák és életérzések megismeréséhez. Ezt olyan, átlagember számára is nyugodt szívvel befogadható kijelentéssel támasztja alá, hogy "képtelenség görögül megtanulni, ha nem iszol hozzá görög bort". Azt már egy kicsit kevesebben tudják követni, hogy Joannisz a latin mellett két további holt nyelvet is elsajátított - a gótot és a szanszkritot -, hogy "megfürödjön" a gótok és szanszkritok világában. Emellett rajong az óiráni költészetért, Tolsztojt és Dosztojevszkijt pedig csak orosz eredetiben tartja élvezhetőnek. Úgy tervezi, hogy könyvet ír az ókori civilizációkról, mert nagyon megragadta őt az óegyiptomi kultúra, valamint a gnosztikus irodalom.
Belátja, együtt kell élnie bizonyos mértékű magányossággal - azzal, hogy mexikói utazásáról például sokat mesélhet a barátainak, de a leghatalmasabb ottani élménye, az antropológiai múzeumban tett látogatás csak keveseket érdekel. Nem nagyon szeret összejárni olyan emberekkel sem, akik hozzá hasonlóan sok nyelvet beszélnek, mert meglátása szerint őket csak a nyelvtanulás érdekli.
Forrás: MTI
