Obamát kíméli a sajtó

Annak ellenére, hogy az elnök kifigurázására már adódott alkalom, a sajtó kímélni látszik a végrehajtó hatalom fejét. A héten az adott volna tápot a gúnyrajzoknak, hogy szinte legyek módjára hullottak Obama jelöltjei, múltbeli adófizetési mulasztásaik miatt többük visszavonta kandidatúráját. A képes élcek azonban elmaradtak.

Különösen feltűnő ez azután, hogy Obama elődjéről, George W. Bushról szinte minden lap és magazin ontotta a karikatúrákat. Obama kíméletének egyik oka nyilvánvalóan az, hogy az újságírók esélyt akarnak adni a nagy várakozásokkal induló elnöknek.

A másik ok az, hogy Obamának egyelőre nem voltak olyan, könnyen gúny tárgyává tehető pillanatai, mint elődjének. Nem arról van szó, hogy Obamát nehezebb rajzolni vagy kevésbé érdekes, mint Bush. Még nem ütközött ki olyan "fogyatékossága", amelybe a karikaturisták belekapaszkodhatnának.

Az eddigi gúnyrajzok többsége az Obama-kormányról, az átmenet különböző vonatkozásairól szólt, a vicces ábrázolások tárgya nem közvetlenül az elnök volt. Ben Sargent, az austini American-Statesman munkatársa megjegyezte, azért ez nem fog örökké tartani. Mint hozzátette, az amerikai karikaturisták az utóbbi nyolc évben valósággal el voltak kényeztetve, hiszen Bush talán minden idők egyik legviccesebb elnöke volt, viselkedését és küllemét is könnyen nevethetővé lehetett torzítani.

Ugyanakkor Barack Obama nagy fülei, magas, szikár termete, túlzott szerénysége, egyben túláradó magabiztossága is könnyű prédát jelent a karikaturisták számára. Stuart Carlson, a milwaukee-i Journal Sentinel munkatársa szerint Obamáról pompás gúnyrajzokat lehet készíteni, mint fogalmazott, szétálló füleivel már korán kitűnt a kampányban. Biztos sok rajzon fog szerepelni cigivel a szájában, hiszen köztudott, hogy nem tud leszokni, vagy kosaras pózban, hiszen szenvedélyes sportoló. Carlson ugyanakkor bevallotta: az elnököt annak politikai kiállása miatt nem tudja és akarja kifigurázni, ugyanis sok kollégájához hasonlóan ő is azt szeretné, hogy sikeres legyen, nem akar rontani tekintélyén.

Mint Tom Toles, a liberális The Washington Post karikaturistája elmondta: egy olyan elnökről sokkal könnyebb gúnyrajzokat alkotni, akit sokan lenéznek és megvetnek, ilyen esetben a rajzok egyfajta elégedettséggel töltik el a művészeket. De Obama még vadonatúj arc, róla ezért sem lehet Bush-féle lesajnáló viccrajzokat gyártani.

A karikaturisták tehát tulajdonképpen Obama bakijaira, önkéntelen tévedéseire, hibáira várnak, mint ragadozók az áldozatukra. "Ez független attól, hogy személy szerint kedveljük-e őt vagy sem (...) de el fognak jönni a pillanatok, (Obama) egyelőre élvezheti a mézesheteket, egyelőre nem mártom vitriolba a ceruzám" - fogalmazott Stuart Carlson milwaukee-i karikaturista.