Brüsszel, a kulcsfontosságú világváros

A belga főváros, Brüsszel az Európai Unió legfontosabb szerveinek központja, s emellett a NATO főparancsnoksága is itt található. Ezekben az intézményekben kulcsfontosságú bizalmas és titkos dokumentumok ezreit tárolják.

Az Európai Bizottság most attól tart, hogy egyre nagyobb a veszélye annak, hogy a bizalmas iratok illetéktelenek kezei közé kerülhetnek. Stephen Hutchins, az Európai Bizottság biztonsági igazgatója szerint a kémkedés veszélye napról napra nő, és egy sor ország, lobbista, újságíró, magánügynökség folyamatosan azon van, hogy érzékeny és bizalmas információkat szerezzen meg.

Mindezt a Frankfurter Allgemeine Zeitung szivárogtatta ki úgy, hogy a napokban leközölte Hutchins bizalmas levelét. A még decemberben kelt dokumentumban a biztonsági főnök úgy vélte, hogy a megnövekedett kémtevékenységet titkosszolgálati emberek, vagy olyan személyek végzik, akik közvetlen kapcsolatban állnak a titkosszolgálatokkal.

Hutchins véleményét osztotta egyébként a belga titkosszolgálatok feje, Alain Winants is egy januári interjúban, amit egy belga magazinnak adott. Szavai szerint: „Brüsszelt célba vették az orosz kémek, mivel Brüsszelben van az Európai Bizottság és a NATO székhelye is”.

A Tillack-eset

Az Európai Bizottság legféltettebb iratai a versenyjoggal és a kereskedelmi döntésekkel kapcsolatos dokumentumok, amelyek megszerzése előnyhöz juttathat egy-egy nagyvállalatot.
A közelmúltban történt ún. Tillack-eset azt mutatta meg, hogy milyen könnyű dolguk van azoknak, akik bizalmas információkat akarnak megszerezni.

Hans-Martin Tillack német újságírót az Európai Csalásellenes Hivatal (OLAF) feljelentése nyomán annak idején azzal gyanúsították, hogy kenőpénzen szerzett meg bizalmas hivatali iratokat. A belga rendőrség ezt követően pedig több doboznyi jegyzetet, dokumentumot, dossziét, számítógépes merevlemezt foglalt le a lakásán. Bár Tillack később tisztázta magát, az eset világosan megmutatta, hogy szigorúbb biztonsági szabályokra lenne szükség.

Újságírók = potenciális kémek?

A Bizottság szóvivője mindenesetre sietett leszögezni, hogy az a tény, hogy a Stephen Hutchins által írt levél újságírókról is említést tesz, nem befolyásolja a sajtószabadságot Brüsszelben. (Tillack esete után ugyanis akadt, aki kétségbe vonta azt, hogy a Bizottság teljes mértékben tiszteletben tartja-e a sajtó szabadságát.)

A szóvivő a minap tartott sajtótájékoztatón fontosnak tartotta megjegyezni, hogy a csalás elleni ügyekért felelős biztos, Siim Kallas „a legnagyobb tisztelettel viseltetik az újságírószakma, a sajtószabadság és a források védelmének szükségessége iránt”.

Mindezek ellenére azonban a Nemzetközi Nemzetközi Sajtószövetség mégis tiltakozását fejezte ki a levél megállapításai ellen. Álláspontjuk szerint mindez csak ürügy arra, hogy a Bizottság csökkenthesse az újságírók mozgásterét és megakadályozza a tagállamok állampolgárainak közvetlen, gyors és korrekt tájékoztatását.