Válság? Volt már nagyobb...
A jelenlegi pénzügyi válság nem olyan mély és széles körű, mint az eddig legnagyobb 1929-1933-as gazdasági világválság; akkor az egész világgazdasági termelés évente 8-10 százalékkal csökkent, ma a vezető országok szerényen, de növekednek - mondta szombat
2009. február 14. szombat 17:30 - Hírextra
Az egyetemi tanár az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség és a Barankovics István Alapítvány közös rendezvényén elmondta: a mostani válságot legfeljebb a tőzsdeindexek csökkenésén lehet lemérni, de szó sincs arról, hogy az egész világgazdaságot összeomlás fenyegetné. Ennek alátámasztására felhozta, hogy egyes részvények árfolyama esett ugyan akár 20-30 százalékkal is, ám az Egyesült Államok 2008-ban még mindig 1,3 százalékos nemzeti gazdasági növekedést tudott elérni.
Az kétségtelen, hogy ágazati válság van, ugyanis a befektetési bankok egy jó része csődbe ment az Egyesült Államokban, ám ez a gazdaság egészét nem érinti - hangsúlyozta.
A tavaly októberben kezdődött pénzügyi válság ugyanakkor arra jó, hogy felhívja a figyelmet a befektetők számára Magyarország lemaradására a térség országaihoz képest. Ez a visszaesés "az elmúlt évek politikai vezetésének eredménye" - tette hozzá.
Buda Béla pszichológus a konferencián beszédében kijelentette: a krízis idején az emberek nem szeretnek információkat hallani a problémákról, befelé fordulnak. A pénzügyi válság az embereket arra kényszeríti, hogy felülvizsgálják: jó volt-e az eddigi életformájuk, szükségszerűek-e az eddig folytatott fogyasztási szokások.
Arra is kitért, hogy a társadalom kisebb és nagyobb közösségeit "újra kell éleszteni", mert a szolidaritás sokat segíthet a leszakadóknak. Véleménye szerint már most is látszik, hogy sok helyütt ez a folyamat megindult, jobban kezdenek figyelni az emberek egymás bajaira, nehézségeire.
Surján László, a Kereszténydemokrata Néppárt európai parlamenti képviselője hangsúlyozta: az Európai Uniótól hetvenszázalékos támogatást is kaphatnának a magyarországi kis- és középvállalkozások, ám a jelenlegi magyar kormányzat gazdaságpolitikájával ezt nem teszi lehetővé, mert a maga részéről nem támogatja megfelelően azokat. Ezek a vállalkozások csak úgy tudnának belevágni egy-egy projektbe, ha árbevétel-növekedést garantálnának akár öt évre előre is, ezt a kockázatot azonban sokan nem vállalják. Ez a magyarázata annak, hogy 2008-ban a magyarországi vállalkozások az európai uniós forrásoknak mindössze a 16 százalékát tudták lehívni - mutatott rá.
Veres András szombathelyi püspök a konferencián a gazdasági vállalkozásokról szólva utalt arra, hogy a ma embere "áldozatává válik a korszellemnek, a mind több pénz hajszolásának", mert "az emberi tudat mélyén ott van a szerzés, a birtoklás vágya". Vannak, akik ennek érdekében nem rettennek vissza a bűnözéstől, a sikkasztástól sem, ám ha ezt az állami nem bünteti, akkor egyre többen követik ezt a példát - vélekedett.
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia 1996-os körlevelét idézve, és azt a mai korra nézve is aktuálisnak tartva hozzátette: az utóbbi időben nem egyszer szembefordult egymással az egyén és a közösség érdeke. Ez azt jelenti, hogy a társadalom nagy részéből hiányzik a szociális felelősségérzet a másik ember iránt. A hívő emberek viszont azokat a javakat is megadják a másiknak, amelyek jog szerint már nem járnának nekik - magyarázta.