Bush tavaly júniusban harmadízben vétózta meg az őssejtkutatás szövetségi finanszírozását támogató kongresszusi kezdeményezést, miután azt a képviselőház és a szenátus is jóváhagyta. A javaslat célja az volt, hogy feloldják az embrionális őssejtkutatás állami finanszírozásának korlátozását.
Bush 2001-ben - részben konzervatív keresztény támogatói felé tett gesztusként - úgy rendelkezett: nem lehet központilag támogatni az embrionális őssejtkutatásokat. A tavalyi vétóval egyidejűleg szorgalmazta, hogy a tudósok az őssejtek kinyerésére keressenek olyan új módszereket, amelyekkel nem tesznek kárt embriókban. A Fehér Ház akkori közleménye szerint az embrionális őssejtkutatás az emberi magzatok szándékos megsemmisítését jelenti, és Bush "nem járul hozzá, hogy az adófizetők pénzéből ezt támogassák (...) nem hajlandó átlépni ezt az erkölcsi határt".
A tudomány az őssejtkutatástól remél áttörést az Alzheimer-kór, a cukorbetegség és más súlyos betegségek gyógyításában. Az elnök elutasítását bírálók azzal érveltek, hogy az amerikaiak több mint 60 százaléka támogatná az embrionális őssejtkutatásokat. A kutatások ellenzői viszont az abortuszhoz hasonlítják az embrionális
őssejtkutatást, gyilkosságot emlegetve.
Barack Obama a tavalyi elnökválasztási kampányban Bush tilalmának feloldása mellett érvelt, és január 20-i beiktatási beszédében úgy fogalmazott, hogy a tudománynak vissza kell kerülnie az őt megillető helyre.
Az amerikai élelmiszer- és gyógyszerügyi hatóság, az FDA januárban adott engedélyt az első azzal kapcsolatos kísérletre, hogy emberi őssejtekkel lehet-e biztonságosan kezelni betegeket. A kísérletben az őssejtekből idegszövetet kísérelnek meg előállítani gerincvelő pótlására.
