Egy, csak egy…

Előbbi sorok talán nem a legjobb színben tüntetik fel minden magyarok televízióját, egyet azonban nem árt leszögezni: jelen pillanatban a Duna Televízió az egyetlen csatorna, amely rendszeresen jelentkezik színházi közvetítéssel. Méghozzá nem is akármilyen darabokkal. A DTV ugyanis tavaly szert tett néhány ORTT által készített színházi felvételre. Ezek között akad vidéki és határon túli színházi bemutató, opera, táncszínház és gyermekelőadás is, kortárs és klasszikus művek egyaránt. Mészáros Katalin, a csatorna színházi szerkesztője szerint a televízió birtokába nagy érték jutott, minthogy az említett előadások a magyar színházi élet remekei. A Duna ezekre, illetve saját felvételeire alapozva indította be mintegy fél éve a Dunaszínház című, kéthetente jelentkező sorozatát.

Nem veszett el, átalakult

A másik csatorna, melyet felkerestünk, természetesen a Magyar Televízió volt. (A kereskedelmi médiumok kultúra iránti fogékonyságát figyelembe véve, náluk nem is próbálkoztunk, csak annyit jegyeznénk meg: az ORTT egykori, 1997-es indoklása szerint a két országos tévécsatorna rendkívüli közszolgálati kötelezettségvállalással nyerte el a 10 évre szóló frekvenciát…) Nos, a királyi tévénél úgy látják, a társaság a mai napig eleget tesz közszolgálati kötelezettségének, ami a színházkultúra közvetítését illeti. Hozzáteszik viszont, hogy a televíziós műsorkészítési lehetőségek sokat változtak a hajdani legendás színházi közvetítések óta: mára számtalan műsortípus szakosodott a színházkultúra közvetítésére, és ezek közül csupán egy a színházi felvétel.

Egy Beugró még nem csinál kiugrót

Ezt akár magyarázatnak is fölfoghatjuk, s hozzátehetjük a televízió álláspontjának másik pillérét, mely szerint a színházi közvetítés mint műsortípus is jelentős átalakuláson esett át: a statikus, egykamerás felvételek helyett a nézői elvárásoknak megfelelve ma már a televíziós játékfilmek technikájával és igényességével kell, hogy készüljenek a színházi felvételek is. Ez utóbbi bíztató, főként a Cseke Péter által elmondottak fényében, hiszen jelzi, készülnek még felvételek színházi előadásokról Magyarországon. Más kérdés, mi lesz a sorsuk. Az MTV őszi-téli kínálatából mindössze három, klasszikus színházi közvetítést nevez meg, a kaposvári Csiky Gergely Színház 56 06 / őrült lélek vert hadak, a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház A medve, és az Új Színház Közeleg az idő című produkcióit. Ráadásul ezek sem a főcsatornának számító 1-esen, hanem az M2-n futnak. Igaz, ezek mellé mindkét adóján színes programot vonultat fel a Magyar Televízió. Legismertebb műsora a Beugró, amelynél – el kell ismerni – jobb reklámot aligha képzelhet el a színházi szakma. Tény ugyanakkor, hogy az általunk javasolt „modellbe” nemigen illeszthető be, hiszen önálló műsorról van szó, amelyből nem profitál egyetlen társulat sem, leszámítva persze a felvételeknek otthont adó Centrál Színházat.

„Patt”

Természetesen örültünk volna, ha az Oktatási és Kulturális Minisztérium is megtiszteli lapunkat véleményével, ne adj isten legalább elvi szinten állást foglal a színházak változatlanul fennálló anyagi kiszolgáltatottsága ellen. Erre azonban nem került sor, mivel az érintett kormányhivatal máig nem reagált felvetésünkre. Persze lehet, mindez ez azért van, mert egy komoly szakemberállománnyal dolgozó minisztérium nem kíván laikus zsurnaliszták által összeeszkábált elgondolásokra érdemben felelni. Cikkünkkel mi nem is a frankót szerettük volna megmondani, ötletelésünket csupán apró színházi súgásnak szántuk egy olyan időszakban, amikor ez talán jól jön. Hátha lesz, aki meghallja.