Hogyan képzeli el a kiutat ebből a helyzetből?

Nem lesz könnyű feladat, bárki is lesz a főpolgármester 2010-től. Vannak, akik irigylik ezt a pozíciót, de ők nem biztos, hogy tisztában vannak azzal, hogy mi vár a következő főpolgármesterre.

A kérdésre mindenekelőtt az a legfontosabb válasz, hogy nem lett volna szabad idáig eljutni. Ezt már nem lehet korrigálni, hiába próbálják a bajokat a legkacifántosabb kommunikációval tompítani. Ebben tagadhatatlan és átháríthatatlan a főpolgármester szerepe és felelőssége – hangsúlyozom: politikai felelősségről beszélek. Nem azt mondom, hogy külső tényezők erre nem segítettek rá, de alapvetően ez a helyzet.

Át kell gondolni a városvezetés teljes koncepcióját és stratégiáját. Sokkal jobban kell koncentrálni a működés biztonságára. Az első lépés, hogy további hitelt nem szabad felvenni, ezen felül a főpolgármester úrnak egyenesen kellene beszélnie. Amit Demszky Gábor csinál, az szerintem linkség. A Gázművek eladásakor is hetente más verzió volt arra, hogy a befolyó összeget mire kívánja fordítani. A 35 milliárd forintos hitel célját megint nem lehet pontosan tudni. Demszky ködösít, nem beszél világosan, nem lehet tudni, hogy mit akar. Így nem lehet dolgozni, ezzel nem lehet mit kezdeni. Először ezen dolgokkal kell zöld ágra vergődni, s utána tudunk továbblépni a megoldást illetően. Kell egy részletes leltár arra vonatkozóan, hogy pénzügyileg, beruházások, működés tekintetében mi a pontos helyzet.

2010-től kezdődően mennyi időre lehet szükség optimális esetben a város anyagi helyzetének egyensúlyba hozásához?

Ez attól is függ, hogy mi van a szekrényekben, amelyeket nem látunk. Nem bűnökre, hanem kötelezettségvállalásokra, átütemezett számlákra, direkt, vagy indirekt hitelekre gondolok. Meggyőződéssel határos feltételezésem ugyanis, hogy még a városházi ellenzék sem tud mindent. A kommunikációban ugyan azt halljuk, hogy minden információ hozzáférhető, a valóság azonban más. Azt sem tudjuk, hogy a még hátralévő másfél évben esetleg milyen további kötelezettségeket, adósság-átütemezéseket határoz el a városvezetés, amelyek 2010-ben már-már kezelhetetlen szituációt állíthatnak elő. A törlesztések egy része ugyanis 2010 utánra van ütemezve.



A most elfogadott forrásmegosztás 6,2 milliárd forinttal biztosított többet, mint a törvényi kötelezettség. Mit szól ehhez?

A szavazásnak különösebb jelentősége nem volt, mert ha nem szavazza meg a közgyűlés, akkor annyi történt volna, hogy a főváros és a kerületek később jutnak a pénzükhöz. Ennek a késleltetésnek nem lett volna értelme, úgyhogy egyöntetű döntés született. Én magam is azt kértem a kollegáimtól, hogy a forrásmegosztást szavazzuk meg. Amúgy 2,5 éve ez volt az első közgyűlés, amiről hiányoztam. Ennek oka egy hirtelen összehívott fideszes elnökségi ülés volt, melyre engem pártonkívüliként hívtak meg. Ha ott lettem volna, a forrásmegosztást én is megszavaztam volna. Mindezt azonban törvény szabályozza, a fővárosi képviselőknek kis szava van az ügyben.